A Publicus Intézet a Népszava számára készített felmérése szerint a magyarok nagyrésze (kétharmada) kihagyja idén nyáron a nyaralást, a válaszadók negyedének pedig konkrétan az árak emelkedése, valamint az euró és a dollár drágulása írta át az előzetes vakációs terveit. A közvéleménykutatás június 30. és július 7. között készült, tehát még a katatörvény és a rezsicsökkentés bejelentett módosítása és azelőtt, hogy újabb történelmi mélypontra zuhant volna a forint.

Azok közül, akik a drágulás miatt voltak kénytelenek módosítani valamilyen módon a nyaralásukon, a többség (58 százalék) úgy döntött, hogy az egész vakációzást lefújja. 21 százalékuk rövidebb időre megy inkább nyaralni, 14 százalékuk olcsóbb szállást választott, 9 százalékuk külföld helyett inkább itthon nyaral.

A válaszadók ezenkívül úgy ítélték meg, hogy leginkább az étkezésen és a szálláson tudnak spórolni a nyaralás során, 8 százalékuk a kevesebb alkoholfogyasztásban látja a spórolás kulcsát, 46 százalékuk viszont állította, hogy ha már elmegy nyaralni, akkor semmin sem hajlandó spórolni. Még akkor sem, ha a megkérdezettek kétharmada szerint több mint tíz százalékkal drágább lett vakáció a forint mélyrepülése miatt.

A legkevésbé a 60 év felettiek mennek nyaralni, alig több, mint ötödük vakációzik, a harminc alattiaknak viszont a fele elutazik. Leginkább a diplomásoknak fér bele a vakációzás. Minél kisebb az iskolai végzettség, annál kevesebb az esély a nyaralásra, a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőknek már csak 23 százaléka reménykedhet abban, hogy elutazhat valahova.

A felmérés szerint tíz nyaralni indulóból hat belföldön pihen. A többség bő egy hetet szán a pihenésre (külföldön ls belföldön egyaránt), közülük a legtöbb napot (átlagosan 9,8-at) azok töltik szabadságon, akik otthon maradnak. Külföldön átlagosan 8,3 napot töltenek a válaszadók.

Az ellenzéki szavazók harmadának, a kormánypárti hívek 9 százalékának kellett módosítaniaa nyaralás programján.