Élet+Stílus hvg.hu 2022. április. 07. 13:55

Tóth Gabi: Je suis vidéki

Most jött el a pillanat, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. A Facebookon a kormánypárti szerepvállalásáról azt írta: „megvenniük” sem kellett, hiszen mindig is ez volt az én hitem szerinti, valódi közösségem.”

Választás 2022
Friss cikkek a témában

Hosszú Facebook-posztban magyarázta és értékelte a saját szerepét a közéletben a Fidesz székesferhévári kampányzáróján Orbán Viktorral a Kossuth-nótát éneklő Tóth Gabi. Az elmúlt időszakban a vallásosságát és jobboldali meggyőződését előtérbe helyező énekes az őt érő „klasszikus karaktergyilkosságra” panaszkodott, amit az Eucharisztikus Kongresszuson vállalt szerepére vezetett vissza.

„Én nyilvánosan is megvallottam a hitemet, amit egyébként sosem titkoltam, hiszen gyerekkoromtól velem van és természetes része a mindennapjaimnak. Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez egyes médiumokból, emberekből milyen elképesztő gyűlöletet vált ki” – írta, megjegyezve, hogy épp azok voltak a leggyűlölködőbbek, akik másokon kérik számon a toleranciát és az elfogadást.

„Folyamatosan azzal támadtak, hogy nincs érettségim, magyarán leostobáztak, megvett a hatalom, álszent vagyok” – sorolta a jelzőket, hozzátéve, hogy a választási kampányban is sok vidéki honfitársa kapta meg azt, hogy ostoba. „Mondjátok, mi ez, ha nem kirekesztés, lenézés?” – tette fel a költői kérdést.

Tóth Gabi azt írja, az értékrendje sosem volt titok, „ezt hoztam otthonról”, de végül az őt érő támadások sodorták bele egy olyan szerető közegbe, ahol valóban el- és befogadták.

Az őszinte igazság az, hogy soha nem vártak tőlem semmit ezért cserébe és „megvenniük” sem kellett, hiszen mindig is ez volt az én hitem szerinti, valódi közösségem.

A bejegyzése végén megköszönte mindenkinek a támogatást, és kijelentette:

Én ma is ugyanaz a lázadó vagyok, aki harcolni fog az igazságért, a családjáért és értetek! #Je suis vidéki

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

hvg360 Nemes Nikolett 2025. február. 15. 19:30

„Tudom, hogy nagyon fáj, de tartson még ki egy kicsit”– a kórházba belépve a méltóságukat is leteszik a küszöbön

Az egészségügyben számtalan módon sérülhet a méltóság, egy-egy empátiát kifejező gesztus ugyanakkor csodát tesz. Hogyan lehetne humánusabbá tenni az ellátást? Miért nehéz az egészségügyben dolgozóknak túllátniuk azon, hogy a páciens nem elvégzendő feladatok halmaza, hanem ember? Hogyan lehet a demens betegeket is segíteni a méltóságuk megőrzésében? És mit várunk el a haldoklótól? Sipőcz Diána kulturális antropológussal és Zsák Éva tanatológussal, a Méltóságért Alapítvány munkatársaival ezekről beszélgettünk.