Átadták a hagyományos sajtónapi díjakat csütörtökön a Magyar Újságírók Országos Szövetségében (MÚOSZ), ahol a HVG két munkatársát is elismerték.
A rendezvényen Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék vezetője, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója, illetve az egyesült ellenzék sajtópolitikai kabinetvezetője ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy „az újságírás talán az egyetlen olyan szakma, amely az erejét, a felhatalmazását tisztán a bizalomból nyeri.
Az újságíró és a közönség közötti bizalom a demokratikus társadalom egyik legfontosabb kötőanyaga, ami biztosítja, hogy a hatalomgyakorlás ne veszítse szem elől a köz érdekeit, a választás pedig valóban megfontolt döntés lehessen”.
Később azonban leszögezte: „az újságírás mint szakma, mint értékrend, ekkora bajban még sosem volt, és egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy van innen még visszaút. A Reuters Institute 2021-es Digital News Report-ja szerint például a sajtóval szembeni magyar bizalmi index 30 százalékon áll” – emlékeztetett, és hozzátette: ehhez a lesújtó eredményhez jelentősen hozzájárult a közmédia teljesítménye, s hogy „a közösségi médiában a gyűlölködés hangosabbá válik, a józanész elhalkul”.
Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke arról beszélt, „közvetlen szomszédunkban háború zajlik, óriási tisztelettel adózunk a háborúról tudósító újságírók és civilek emberfeletti teljesítményének. Ehhez képest a határon belül dolgozó újságíróknak könnyebb a dolguk: ’csak’ a hatalom információ-visszatartó, esetenként információeltérítő gyakorlatával kell szembe szállniuk, ’csak’ a hazugságot kell leleplezniük, ’csak’a sajtó szabadságáért, a tájékoztatás jogáért kell megvívni a mindennapi harcot.”
A Sajtóházban az ünnepséggel egyidőben Március címmel fotókiállítás nyílt, melyet Keleti Éva, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus nyitott meg.
Az ünnepségen a következő díjakat adták át:
Magyar Sajtódíj (A MÚOSZ 4 éve alapított szakmai díja a legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére.)
- Dezső András, a HVG újságírója
- Vitéz F. Ibolya, a 24.hu újságírója
- a 444.hu szerkesztősége
Aranytoll Életmű-díj (A több évtizedes újságírói pályafutásuk alatt kiemelkedő munkát végzett kollégák kaphatják, életművük elismeréseként.)
- Ballai József újságíró, szerkesztő, többek között a Petőfi Népe, a Világgazdaság, az Amerika Hangja volt munkatársa
- Bikácsy Gergely író, film- és irodalomkritikus, esszéíró, filmesztéta, filmtörténész, dramaturg, szerkesztő, színész, egyetemi tanár
- Friss Róbert újságíró, szerkesztő, többek között volt a Népszabadság lapszerkesztője és a Népszava főszerkesztője
- Miskolczi Miklós író, újságíró, a Kiskegyed alapító főszerkesztője volt
- Zappe László újságíró, színházi kritikus, volt a Népszabadság munkatársa, a Kritika főszerkesztő-helyettese
- Pallai Péter, volt a BBC munkatársa, a budapesti iroda vezetője
Az Év Gazdasági Újságírója
- Szabó Yvette, a HVG újságírója
Vastoll-díj (A MÚOSZ Elnöksége 2018-ban hozta létre e díjat, amelyet sok évtizedes újságírói munkásságukért és a MÚOSZ iránt tanúsított hűségükért azon kollégák kapják, akik betöltötték 90. életévüket.)
- Berkes Péter, aki 65 éve tagja a szövetségnek
- Farkas László Aranytoll-díjas, aki 61 éve tagja a MÚOSZ-nak.
- Heltai András Aranytoll-díjas, aki 42 éve tagja a szövetségnek.
- Keleti Éva Aranytoll-díjas, a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke, aki 68 éve tagja a MÚOSZ-nak.
- Salamon Magdolna, aki 1953-tól volt tagja a szövetségnek.
- Wormser Antal, aki 1950 óta, vagyis 72 éve tagja a MÚOSZ-nak.
Földes Anna interjú-díj
- Tölgyesi Gábor, a Népszava újságírója
Soó Rezső-díj
- Pusztay Sándor, könyv- és lapkiadó, főszerkesztő, író, újságíró
Virág F. Éva-díj
- Lakner Dávid, a Magyar Hang újságírója
Nincs meglepetés abban, hogy Dezső András 2022 márciusában kapja meg a MÚOSZ Sajtódíját, és természetesen a díj átadására is csak az 1848-as forradalom évfordulóján kerülhet sor.
A kétezres években segített felépíteni a hvg.hu-t, majd döntő szerepe volt, hogy az Index legendává vált. Tagja volt annak a bátor szerkesztőségnek, amely nemet mondott a tulajdonosi beavatkozásra, és felmondással tüntetett az újságírás szolgasorba taszítása ellen. A HVG-be egy páratlanul széles körű újságíró tért vissza 2020-ban, aki könyvben és videóban, hetilapban és online cikkekben, exkluzív hírekben és hosszú elemzésekben egyaránt a szakma előtt jár. Andrásnál a krimi nem holmi bulvár műfaj, hanem társadalom- és korrajz, a politika pedig megfejtésre váró rejtély, amelyet túl sok szereplő próbál a homályból eltéríteni. Őket rángatja ki a fényre. Az elmúlt egy évben András cikksorozatban igyekezett feltárni a Borkai-ügy leágazásait, és egy dokumentumfilm-sorozatban próbálta megérteni Orbán Viktor színeváltozásait. Kereste az orosz jelenlétet a magyar fegyveres testületeknél és a rációt a NER építményében. A sors úgy akarta, hogy ezt a díjat akkor kapja meg, amikor Oroszország a világot megtévesztve Ukrajna leigázására indult. Dezső András életművéből ki lehetett olvasni azt a végkifejletet, amit a háború előtti órában sem hitt a szakértők hatalmas serege. Március 15-én, ahogy október 23-án is a forradalmárok első követelése a szabad sajtó volt, mindkétszer orosz csapatok vetettek véget az álomnak. Ukrajna szabadsága a mi szabadságunk is. Ehhez magyar újságírók annyit tudnak hozzátenni a tájékoztatáson túl, ha feltárják hazánkban az orosz jelenlétet. Magyarországnak most Dezső András kell. |
Laudáció Szabó Yvette díjához Vicsek Ferenctől |
Ma Magyarországon valószínűleg jóval több igazi tényfeltáró írás születik, mint bármikor korábban. Több szerkesztőség van, több lelkiismeretes, elhivatott kolléga van, akiknek a tények az érdekesek. A gazdasági újságírás, mondhatni a fénykorát éli, és ezt leginkább Orbán Viktornak köszönhetjük. Az általa vezetett kormány cselekedeteinek értelmezése, a folyamatos győzelmi jelentések mögött meghúzódó valós folyamatok kiderítése igazi feladvány a hivatását komolyan vevő kollégáknak, és közben a követelmények is egyre magasabbak a szerkesztőségekben. A verseny is egyre élesebb. Sőt, a kormányzat gigantikus apparátust mozgat meg, ha valamelyik írás nem elég pontos, ha perelhető az állítás, amire a cikk alapul. Az újabb generációkkal szemben természetes elvárás az abszolút tárgyszerűség, az adatbázisok kezelésében a magas szintű jártasság, a nyelvi igényesség, a sallangmentes fogalmazás, a politikai elfogulatlanság, valamint a különböző tudományterületeken, mint például a politológia, a közgazdaságtan, az egészségügy, a szociálpolitika, a környezetvédelem témáiban az otthonos mozgás. A hol élünk, látszólag pofon egyszerű kérdésre köteteket kitevő választ adnak egy-egy komoly újságíró évtizedek alatt megjelent cikkei. Európában talán Magyarországon a legnehezebb erre a kérdésre megadni a választ. Szabó Yvette, a HVG munkatársa pedig a legjobbak közé tartozik, aki érvényes válaszokat ad a szimpla kérdésre. Sőt, az idén az Év Gazdasági Újságírója díj kuratóriuma szerint ő volt a legjobb. Ha a cikkek nyílvesszők, amelyek nagy pengéssel beleállnak a valóság táblájába, akkor azt vesszük észre, hogy a találatok szépen kirajzolják Magyarországot. Álljanak itt, visszamenőleges időrendben Szabó Yvette cikkeinek címei:
Garancsi István körére szabták az online sportfogadás illiberalizálását Egyre több kereskedelmi dolgozót válthat ki a mesterséges intelligencia Orbán hízelgéséről és a Varga–Szijjártó-marakodásról is szól a vasúti gigaprojekt Az orosz milliárdosoknak is kulcsfontosságú, hogy Magyarország legyen Putyin trójai falova A magántulajdon szent, de Mészáros Lőrincé nem – itt kezdené az egyesült ellenzék Vermet ástak Karácsonyéknak a Városháza-üggyel a kormány propagandistái, maguk estek bele Nehéz lesz úgy orvoshoz menni, hogy ne a NER nagyágyúinak fizessünk vizitdíjat Számíthat az államra Mészáros Lőrinc, ha becsődölt cégekből csinálna aranyat Először látható a 9. leggazdagabb magyar "együtt mozgása" kormányközeli körökkel Hogyan épülhetett ki észrevétlenül a BKV-s szerződések mögött álló cégnél egy adócsaló maffia? A romlásnak indult mencshelyi kilátóból pazar kilátás nyílik a NER elitjére is Illiberális klímapolitika: csónakázótó lesz Felcsúton, a Velencei-tó meg lassan kiszárad Itt élünk. És ezt Szabó Yvettetől tudjuk. Mit díjazunk? A bátorságot? A tényekkel szembeni alázatot?, Az állhatatosságot? Az alapos felkészültséget? Az erős hivatástudatot? A társadalmi felelősségérzetet? A kitartó kíváncsiságot? A nyelvi igényességet? A soha nem lankadó igazságérzetet? Vagy mindet együtt? Igen. Ezekre a tulajdonságokra, mind szükség van a jó cikkek megírásához. Az Év Gazdasági Újságírója Díj odaítélése, most már hagyományosan, a korábbi díjazottak javaslatai alapján történik, azzal, hogy együtt megkeressük a konszenzusos jelöltet. Aztán a szakosztály tagjai hagyják jóvá a döntést. Mint rendesen a szakosztály tagjai nagyon örültek a javaslatnak, talán már gratuláltak is többen Yvettenek. Kedves Yvette, én is gratulálok! Az idén a díjat Szabó Yvette kapja. |
Mindeközben a sajtószabadság helyzete egyre romlik, a közszolgálati média is politikai befolyás alatt áll:
Orbán sajtósa az MTI-vezértől kérdezte, hogy „szia, ebből tudnátok írni egy hírt?", és tudtak
Az állami hírügynökség kormányzati és kormányközeli kézivezérlésére hoz konkrét bizonyítékokat a Direkt36 cikke. Eszerint a kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan például olykor hírt „kért", majd gyakorlatilag meg is írta, mi jelenjen meg. A helyzetet az egyik munkatárs azzal vette tudomásul: „végül is már rég nem vagyunk újságírók".