Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jövőre kereshetővé válik a pedofilok listája: az elkövető neve, születési éve és fényképe mellett az is kiderülne, melyik településen vagy kerületben él. Jelen állás szerint a listát lényegében akárki böngészhetné, akinek 18 éven aluli gyereke van, vagy fiatalt gondoz. De mit tehet egy szülő, ha azonosít egy pedofília miatt elítélt embert a környezetében? Szólhat a gyerekes szomszédoknak vagy az iskolának? Mi a garancia arra, hogy a büntetésüket letöltött elkövetők fényképei nem fognak keringeni a neten? Mely foglalkozástól lesznek pontosan eltiltva az elkövetők és mikortól? Ezek olyan kérdések, amelyekre egyelőre nem ad választ a napokban benyújtott törvényjavaslat.
Aki gyermekpornográf tartalmat készít, terjeszt vagy felhasznál, az a magyar jog szerinti legrosszabbra készüljön. A minősített esetekben tettük egyenértékű lesz az emberrablással vagy az emberöléssel, mert egy kisgyermekkel szemben elkövetett erőszakos pedofil bűncselekmény is az áldozat megölését jelenti
- írta néhány napja a Facebookon Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki kedden Selmeczi Gabriellával együtt benyújtotta a pedofil bűnözőkre vonatkozó törvénymódosító javaslatot, amely több mint egy évvel a Kaleta-botrány kirobbanása után készült el. A javaslat legfontosabb elemeit Kocsis többnapos Facebook-folyamban vezette fel, a témának pedig megágyazott a kormányközeli lapcsoportot kezelő KESMA is, ahol tudomásunk szerint májusban körbefutott a kérés, hogy a továbbiakban kiemelten foglalkozzanak a pedofíliával kapcsolatos hírekkel, szóba hozva a kémiai kasztrációt is.
Ez a kérés jól láthatóan teljesült: a csoport legolvasottabb bulvárlapjában, a Borsban év elején összesen hat hír született pedofília taggel ellátva, majd Kocsis Máté első bejelentése óta jól láthatóan többet és más hangsúllyal foglalkoznak a témával: eltűntek a bulvárban mindig kattintásbányának számító “tanárnő lefeküdt a diákjaival” típusú hírek, és felváltották az igazán durva történetek, például a lányát megerőszakoló tarnazsadányi férfi történetével, de az is külön hírt kapott, hogy Náray Erika színésznő is zéró toleranciát sürget a pedofíliában.
Erős tempót vett fel az Origo, ahol Kocsis Máté javaslatai és a hazai ügyek mellett spanyol, amerikai, német, francia esetek is előkerültek. A Magyar Nemzet a hírek mellett saját anyagokat is szállított: az elmúlt két hétben három véleménycikk született a pedofíliával kapcsolatban, de interjú is jelent meg Don Fortunato di Noto szicíliai plébánossal a gyermekpornográfia elleni harcáról.
A fideszes politikai célokat a legjobban a közmédia teljesíti: online felületükre egy hét alatt négy olyan hír került fel, ami kifejezetten a “balliberális oldalt” támadja pedofilügyben, azt állítva, hogy mentegetik a pedofilokat.
De nézzük, mik a Kocsisék által benyújtott törvényjavaslat legfontosabb pontjai:
- létrehoznak egy név szerint kereshető pedofil-nyilvántartást (ez a javaslat többi elemétől eltérően 2022 februárjától lépne életbe),
- a Büntető törvénykönyv szigorításával a jelenleg kiszabható büntetési tételeket jelentősen megemelik, ha 12 év alattival szemben, vagy hivatalos személyként (mint Kaleta Gábor), sanyargatást, erőszakot alkalmazva, vagy különös visszaesőként követik el.
- a pedofil bűncselekményeket elkövetőket már eltiltották az oktatás és egészségügy területéről, de innentől nem dolgozhatnak majd strandon, vidámparkban, állatkertben, sportegyesületben sem.
- A bűncselekmények elévülésének kezdete kitolódik, az elkövetők nem bocsáthatók feltételes szabadságra.
Első ránézésre a tervezet célja akceptálható, a rendelkezések jó irányúak, de számos rendelkezés pontosításra szorul a jogbizonytalanság elkerülése érdekében – mondta a hvg.hu-nak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila. Miután a tervezetet nem látta előre a hatóság, arról most készítik a véleményt, de az elnök első ránézésre is több orvosolandó pontot említett.
A javaslatban meghatározták, kik férhetnek hozzá a pedofil-nyilvántartáshoz (például szülő, tanár, ha szükségesnek tartja azt), de Péterfalvi Attila szerint itt erősebb keretekre volna szükség. A listát böngészőnek ugyanis szerinte meg kellene indokolnia, miért tartja szükségesnek az adatok lekérését. Például mert bébiszittert keres, vagy egy gyanús alakot látott a környéken.
Szükség van arra, hogy pontosan meg legyen határozva az indok, valaki ne puszta kíváncsiságból nézegesse az adatbázist.
A tervezet tiltja, hogy a keresés eredményéről képernyőfotó készüljön vagy lementsék és alapból továbbítsák azt, viszont szükség esetén harmadik személynek át lehet adni az információt. Itt Péterfalvi szerint kérdés, ki minősül harmadik félnek, illetve mi a különbség a neki átadás, illetve az adattovábbítás között. Egy egyszerű példát hozva: ha a szomszéd házban lakik egy pedofil bűncselekmény miatt elítélt ember, akkor a kutatást végző szülő szólhat-e erről a házban lakó többi gyerekes családnak, vagy a pár utcával arrébb lévő iskola igazgatójának, a szülői munkaközösségének, vagy az már jogellenes adatkezelés lenne?
A parlament törvényalkotási bizottsága hétfőn tárgyal a tervezetről, a hatóság addigra dolgozza ki a részletes véleményét. A hvg.hu több jogászt is megkeresett a javaslattal kapcsolatban, volt, aki azzal hárította el a megkeresésünket, hogy nem szeretne részt venni a szakmai megfontolások helyett inkább kormányzati kampánycélokat szolgáló javaslat körüli vitában. Tran Dániel büntetőjogász, az ELTE kriminológus oktatója is jelezte, hogy bár valódi probléma a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélések ügye, de a törvényjavaslat szakmai, jogtechnikai szempontok alapján is kritizálható, viszont mivel a téma jól megfogható és tematizálható, nehéz támogatottságot szereznie annak, aki ellene szeretne érvelni.
A jogász szerint a listázás az eleve megszigorított büntetési tételeken felül extra büntetésként is felfogható. Ha ugyanis valaki rákerül a listára annak a következményei adott esetben súlyosabbak is lehetnek – kirúgják a munkahelyéről, kiközösíti a társadalom, akár meg is alázzák a nyílt utcán –, mint a bűncselekmény miatt rá kirótt büntetés.
Ebből következik, hogy egy ilyen nyilvános lajstrom könnyen hathat abba az irányba, hogy marginalizálja az elkövetőket, megnehezíti az esetleges visszailleszkedésüket a társadalomba, és növelheti a – marginalizációból fakadóan akár másfajta, súlyosabb – ismételt bűnelkövetés kockázatát.
Tran Dániel szerint
az amerikaihoz megdöbbentően hasonló rendszert szeretnének kialakítani itthon is.
Ott is lehet keresni területi alapon – és akkor feldobja a rendszer a környéken élő, ilyen bűncselekmények miatt elítéltek adatait – illetve névre – ekkor pedig az összes azonos nevű érintett adatai elérhetők lesznek a lekérdező számára. Az USA-ban ez alapján már SMS-szolgáltatásra is elő lehet fizetni, amely figyelmeztetést küld, ha egy adott környékre ilyen bűncselekményekért valamikor elítélt személy költözik (itthon ilyenről szó sincs). Az USA-ban az ilyenek adatait az ítélettől függően 10-20 évig vagy akár örökre is a listán tarthatják, a kötelezően frissítendő, mindig aktuális arcképével együtt.
Az amerikai rendszert sok kritika éri, korábban a hvg.hu-n is írtunk róla, hogy kortársaikkal kölcsönös szándékon alapuló szexuális együttlétbe bonyolódó vagy csupán szexuális kíváncsiság által fűtött tinédzsereket is ellehetetlenít és megbélyegez, akár egy életre.
A magyar rendszer – legalábbis a javaslat alapján – ezt azzal igyekszik kiszűrni, hogy a 18 éven felüli elkövetők kerülhetnek majd fel a listára.
Lehetne nyilvános magyar pedofillista, de nem biztos, hogy a Kaletához hasonlók rákerülnének
Megfelelő és szigorú feltételekkel Magyarországon is létre lehet hozni egy pedofil bűnelkövetők adatait tartalmazó nyilvános listát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint. Péterfalvi Attila elnök a hvg.hu-nak adott konzultációs válaszában hozzátette: a szexuális visszaélők ellenőrzésére a jelenlegi bűnügyi nyilvántartás is alkalmas. Európában több országban is létezik ilyen lista, de az adatokhoz többnyire csak a hatóságok férhetnek hozzá.
De vajon ki lesz rajta?
Tran Dániel szerint kérdésként felmerül az is, hogy a lista összeállítása felmenő rendszerben indul-e meg – vagyis az ezt követő ítéletek alanyai kerülnek-e majd rá –, vagy a már korábban kiszabott büntetések esetén is alkalmazzák, ami viszont alkotmányossági kérdéseket is felvet. A tervezetet más jogász sem tartja egyértelműnek, van, aki szerint a visszamenőleges jogalkotás tilalmát sértené, ha visszamenőleg is rákerülnének a listára a bűnelkövetők.
Péterfalvi Attila viszont azt mondja, miután a bűnügyi nyilvántartást nyitják meg, a korábbi elítéltek is rajta lesznek ezen. Az elnök azt mondta, a GDPR-re vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni, az unióban pedig nincs más, követhető gyakorlat, ezért is fontos, milyen jogszabály születik.
Szerinte vannak más, a jogbizonytalanság miatt fontos, tisztázandó alkotmányossági kérdések is: pontosan milyen foglalkozástól tiltják el az elítélt elkövetőt egy szabadidős program esetén (nem lehet úszómester, de biztonsági őr igen?), egy tilalom alá tartozó területen dolgozó, korábban elítéltet ki kell-e rúgni az új törvény alapján vagy sem? Mi indokolja azt a különbségtételt, hogy kormánytisztviselőként nem dolgozhat egy pedofil bűncselekmény miatt elítélt, viszont önkormányzatnál igen?
Tran Dániel úgy látja, a lista hatása jelen formájában inkább káros lesz, és ha valóban az lenne a cél, hogy a pedofil bűncselekményeket elkövető személyek ne kerüljenek olyan pozícióba, ahol gyerekekkel foglalkoznak – nevelnek, őriznek, oktatnak –, akkor ezt a jelenlegi keretek kisebb módosításával is lehetővé lehetne tenni a munkáltatók számára. Például olyan erkölcsi bizonyítványok kiállításával, amik igazolják, hogy az adott személy bizonyos típusú – jelen esetben gyermekek sérelmére elkövetett szexuális – bűncselekmények miatt nem volt vagy el volt ítélve, és ennek megfelelően nyerne vagy nem nyerne felvételt egy meghatározott munkakörbe. Egy ilyen rendszer Tran Dániel szerint ráadásul meg is felelne a hazai jogalkotási gyakorlat évtizedes logikájának, míg a mostani törvényjavaslat pont hogy szembemegy ezzel.
Az erkölcsi bizonyítvány intézményének ilyen célú alkalmazási lehetőségére már Péterfalvi Attila is felhívta a figyelmet tavalyi, a hvg.hu megkeresésére kiadott állásfoglalásában, mikor az egész még csak egy felbuzdulás volt a Kaleta-botrány után.
Arról, hogy nem szabadna olyan jogszabályt hozni, amely következtében embereket lehetne meglincselni, Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője beszélt tavaly a hvg.hu-nak, aki azt is jelezte, hogy az ötletet nem tartotta ördögtől valónak, például azért, mert növelheti a feljelentési hajlandóságot.
Ha semmi sem változik, Kaleta négy év múlva tiszta erkölcsi bizonyítványt kap
Mind nagyobb a felháborodás a volt nagykövet felfüggesztett börtön- és 540 ezer forintos pénzbüntetése miatt, már a Fidesz is ráfordult az ügyre, a bíróságot szapulva. Felvetődik a kérdés, miben segíthet neki a fellebbezés? És mi van, ha például az USA kikérné Kaletát?
Arról, hogy miként ismerhetők fel a pedofilok, mik jellemzők rájuk, és mit kezdhet velük a társadalom és a büntetésvégrehajtás, szexuális bűnelkövetőket amerikai és európai börtönökben is tanulmányozó pszichológus, Fiáth Titanilla beszélt korábban a Hvg360 Terasz című műsorában:
"Kémiai kasztrációval sem jók a számok" - Fiáth Titanilla szakpszichológus a HVG Teraszon
Az elmúlt esztendőkben egymást érték a pedofil botrányok, s ebből - egy Dél-Amerikából hazamenekített diplomata, Kaleta Gábor kapcsán - kijutott nekünk, magyaroknak is. A szexuális bűnelkövetőket amerikai és európai börtönökben is tanulmányozó pszichológus, Fiáth Titanilla, próbálja megválaszolni azt a kérdést, hogy ismerhetők fel a pedofilok, s mit is kezdhet velük a társadalom és a büntetésvégrehajtás.
