Az már egészen biztos, hogy pár hét múlva kevesebb állami egyetem lesz, mint nem állami, de nagyon úgy tűnik, hogy tovább fogynak az előbbiek. Kis intézményi matek, sok kivonással.
Tavaly nyáron a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve másik hat egyetem modellváltása után a Magyar Közlöny sorolta fel az állami és nem állami egyetemeket, továbbá az alkalmazott tudományok egyetemeit.
Akkor a felsőoktatás átalakítása ott tartott, hogy a modellváltó intézmények számának megugrásával „egyenlítettek” a nem állami egyetemek: 14 állami és 14 nem állami intézményt sorolt fel a közlöny.
Február elsején a Szent István Egyetem is alapítványi fenntartásúvá válik, így az arány 13-15-re változik, azaz onnantól már kevesebb állami fenntartású egyetem lesz az országban, mint nem állami. A Pannon Egyetemről is döntött már a parlament, szeptember 1-jétől az is kikerült az állami fenntartó alól (12-16).
Az utóbbi napok hírei arról szólnak, hogy a modellváltás folyamata nem áll meg, most a debreceni, pécsi, szegedi egyetem van soron, illetve a Semmelweis Egyetem. Ezek sorsa elvileg még nem dőlt el, de ismerve az előzményeket, valószínűsíthetjük, hogy a modellváltási úthenger ezeken is végigmegy, úgyhogy jó eséllyel néhány hónap múlva összesen nyolc állami fenntartású egyetem marad Magyarországon. És persze, könnyen elképzelhető, hogy azok is követhetik majd a „jól bevált” sémát.
Ami egyelőre marad:
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
- Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- Magyar Képzőművészeti Egyetem
- Magyar Táncművészeti Egyetem
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem
- Óbudai Egyetem
- Testnevelési Egyetem
A Közlöny külön csoportba sorolja az alkalmazott tudományok egyetemeit, amiknek szintén lehetnek állami és nem állami fenntartói. Ezekben már nyáron is hátrányban voltak az állami fenntartású intézmények, de itt is változás várható. (Az egri egyetem például egyházi, a Dunaújvárosi Egyetem alapítványi fenntartóhoz kerülhet.)