A Magyarország területénél mindösszesen 430 négyzetkilométerrel kisebb, viszont 215 ezernél alig több lélekszámú tagköztársaság főként hegyvidéki környezete – Altaj Arany-hegyei – okán az UNESCO Világörökség listájára is felkerült. Az utóbbi években egyre több turista fedezte fel csodás látnivalóit. Azonban a koronavírus miatt kitört világjárvány, amely Oroszországban is egyre jobban terjed, az Altaj Köztársaságban is leállította az idegenforgalmat. Bár biztos, sokan szívesen vonulnának el ide, hiszen a terület egyelőre vírusmentes. A repülési és távolsági közlekedési forgalmat azonban erősen korlátozták, és április 1-től június 1-ig lezárták a turisztikai létesítményeket és üdülőhelyeket.  

Az időben meghozott izolációs intézkedéseknek nagy szerepet tulajdonít Jerzsanat Begenov az Altaj Államgyűlés képviselője, ám ennél is fontosabbnak tartja, hogy köztársaságuk Ukoki hercegnő oltalma alatt áll. Ukoki hercegnő – nevezik még Altaji- vagy Szkita, illetve Tetovált hercegnőnek is – múmiáját 1993-ban találták meg novoszibirszki régészek egy, az Ukok-fennsíkon feltárt kurgán sírban, amelyben hat ló kíséretében volt eltemetve. Mellette bronz és aranyedényeket, valamint egy kannabiszmaradványokat tartalmazó szütyőt is találtak. A tetemet 2500 évesnek becsülték, és későbbi vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a titokzatos – feltehetően 25 évesen elhunyt – hercegnő, akinek mindkét karja állattetoválásokkal volt díszítve, fájdalomcsillapítóként fogyaszthatott kannabiszt. A múmiát Novoszibirszkben állították ki, az altajiak viszont az általuk szentnek tekintett Ukoki hercegnő „kiadatását” kérték. Végül 2012-ben sikerült elérni, hogy saját fővárosuk Gorno-Altajszk Nemzeti Múzeumába helyezzék el.

Erősen hisznek abban, hogy a hercegnő sírjának a feltárása és Novoszibirszkbe szállítása miatt több szerencsétlenséget – például földrengéseket – kellett elszenvedniük az altájiaknak, viszont hazatérése óta megóvja őket minden bajtól, mint most is a járványtól. Neki tulajdonítják, hogy az Altaj Köztársaság az Orosz Föderáció egyetlen régiója, ahol nincsenek koronavírussal fertőzött emberek.

Úgyhogy ők élik a megszokott életüket, és nem karantén-konyhán készülnek juh-, marha-, ló- és kecskehúsokban gazdag ételeik, a hideg húsleves, a mjun és a kocso, az árpagyöngy leves főtt hússal, az altaji saslik, és a mi véres hurkánkhoz némileg hasonló véres kolbász (kan juh véréből, tejjel, hagymával készül bélbe töltve), valamint más állati belsőségek. A fűszeres – fokhagymás, borókás, nyírfarügyes – vodkát pedig mindig is hagyományos népigyógyászati szerként fogyasztották.