Tíz diákból három számol be különböző érzelmi-hangulati problémákról egy régóta folyó kutatás legújabb adatfelvételének eredményei szerint. A kamaszok közül ma kevesebben reggeliznek, egyre többen túlsúlyosak, sokan isznak, és sokszor fáradtak. Viszont a legtöbbük volt már szerelmes.
Kamaszéletmód Magyarországon címmel jelent meg az Iskoláskorúak Egészségmagatartása című kutatás legújabb jelentése, melyet az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai kar HBSC (Health Behaviour in School-Aged Children) kutatócsoportja az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben 1985 óta végez. A kutatók többek között a serdülők egészségmagatartását vizsgálták – ebbe beletartoznak például a táplálkozási szokások, a drog-és alkoholfogyasztás, a szabadidős tevékenységek, elektronikus média-használat, családi- és iskolai kapcsolatok, valamint a szexuális magatartás –, illetve szubjektív jóllétükre is rákérdeztek. Arra kérték őket, hogy értékeljék saját egészségi állapotukat, testi-lelki panaszaikat és tüneteiket, hangulatukat, közérzetüket, illetve határozzák meg, mennyire elégedettek az életükkel. Tíz diákból három számol be különböző érzelmi problémákról, depresszív hangulatról.
A nemzetközi kutatást meghatározott standardok szerint készítik el négyévente az 5., a 7., a 9. és 11. évfolyamos diákok országosan reprezentatív mintáján. A tanulók az adatgyűjtés során névtelenül, önkéntesen, szülői beleegyezéssel töltötték ki a kérdőíveket. A legutóbbi, 2018-ban mintegy 6000 fő részvételével elvégzett adatfelvétel már a kilencedik volt Magyarországon.
Kevesebb az édesség, de nagyobb a túlsúly
„A táplálkozási szokások az életkor emelkedésével kedvezőtlenebbé válnak” – mondta Németh Ágnes, a kutatás vezetője. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest a magyar diákok kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, és alacsonyabb a rendszeresen reggeliző tanulók aránya is. Kevesebb édességet esznek ugyan, és bár a fiúk körében sokkal magasabb azoknak az aránya, akik eleget mozognak, a lányoknak van még mit behozniuk ezen a téren.
„Megfigyelhető, hogy négy év alatt jelentősen nőtt a valamilyen mértékű túlsúllyal rendelkezők aránya. Ha együtt tekintjük a túlsúlyos és elhízott tanulókat, összességében hat százalékos növekedést találtunk” – mondta Németh Ágnes. Szerinte az is elképzelhető, hogy kicsit tudatosabbak a fiatalok, és már pontosabban meg tudják mondani a testmagasság-, testtömegadataikat, ez is szerepet játszhatott abban, hogy a túlsúlyossági adatok növekedést mutattak. A kutató szerint ugyanis ez a trend eddig stagnált, a 2000-es évek óta nem nagyon mutatott változást.
És a lelkük hogy van?
A mostani adatok szerint a diákok közel negyede egészségét csak megfelelőnek, illetve rossznak ítéli meg, és magas a különböző testi-lelki tüneteket valamilyen rendszerességgel tapasztalók aránya – mondta Várnai Dóra, a tanszék munkatársa és a HBSC kutatócsoport egyik tagja. A „Szerinted milyen az egészséged?” kérdésre például a diákok egynegyede válaszolta azt, hogy kitűnő, közel fele azt, hogy jó, és negyedük ennél kedvezőtlenebbnek ítéli meg egészségi állapotát.
Jellemző, hogy a lányok, ahogy idősödnek egyre rosszabbnak tartják az egészségüket. Várnai Dóra hangsúlyozza, hogy a 2014-es felméréshez képest egy picit, 5,8 százalékkal nőtt azoknak a diákoknak az aránya, akik az egészségükről kedvezőtlenebbül nyilatkoznak, és bár ez nem jelent óriási növekedést, fontos odafigyelni a tendenciára.
A lányok gyakrabban számolnak be pszichoszomatikus tünetekről is. A fejfájással, hát- vagy hasfájással természetesen nem biztos, hogy orvoshoz fordulnak, de erősen befolyásolhatják, hogy valakinek mennyire komfortosak a hétköznapjai. A kutató hangsúlyozta, hogy – mind a fiúknál, mind a lányoknál – elmondható, minél közelebb vannak az iskola befejezéséhez, annál rosszabbul érzik magukat a bőrükben. Az azonban nem jellemző, hogy valamelyik iskolatípusban a gyerekek több tünetről számolnak be. Az ötödikesek harmada azt mondja, hogy hetente többször is fáradt, és bár ennek serdülőkorban vannak élettani okai is, Várnai Dóra szerint, ha a gyerekek tartósan és gyakran kimerültnek érzik magukat, az az aránytalan iskolai terhelésből, a kevés szabadidőből, a kedvezőtlen alvási szokásokból és a mozgáshiányból is adódhat.
A kutatásban megkérdezték a gyerekeket az úgynevezett depresszív hangulatról is, ám a kutatócsoport felhívja rá a figyelmet, hogy ez a mutató nem klinikai mérőeszköz. Ők néhány kérdés segítségével – mennyire igaz rájuk, hogy szomorúak, hogy nem tudnak dönteni, hogy úgy érzik, nem szeretik őket stb. – próbálják felderíteni a diákok hangulati, érzelmi életét, ám ez nem tehető egyenlővé egy pszichiáter által megalapozott klinikai diagnózissal.
A gyerekek fele azt mondta, hogy nincs ilyen tünete, körülbelül 25 százalékuk adott olyan válaszokat, ahol a kutatók zavart hangulatra következtethetnek, és körülbelül harminc százalékuk depresszív hangulatra utaló tüneteket mutat. Ez az arány nem változott jelentősen 2014-hez képest, és serdülőkorban gyakoriak a szélsőséges hangulatingadozások, de mindenképpen elgondolkodtató, hogy a kérdezett korcsoportban 4416 tanuló közül 1061 (azaz 24 százalék) mondta azt, hogy már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata.
„Ebben a korcsoportban vezető halálokok az úgynevezett külső halálokok, például balesetek vagy szándékos sérülések, öngyilkosság, így már az iskolások körében feltétlenül indokoltak az öngyilkosság prevenciós programok” – tette hozzá Várnai Dóra, és lapunknak elmondta: minden szempontból érdemes ezt az adatot a helyén kezelni. „Fontos lenne az iskolákban is prevenciós programokat futtatni, hogy ne csak a szakemberek tudják detektálni és elkülöníteni a magas rizikójú diákokat, hanem valamennyire az iskolákban dolgozóknak is legyen fogalma arról, hogy ilyen helyzetben kihez fordulhatnak.”
Várnai Dóra a hvg.hu-nak hozzátette: ahhoz, hogy megértsük, mit tehet egy serdülő diák lelki egészségéért a környezete, fontos látnunk, hogy nagyon sok tényezőn múlhat a hangulati életük. Vannak örökletes, biológiai alapjai, családi nevelésben, légkörben gyökerező faktorai – mint a családtagokkal való nyitott, szeretetteljes kommunikáció, megértettség érzése –, vannak iskolai, kortárs faktorai – hogy mennyire érzi elfogadottnak magát, mennyire jellemző az együttműködés vagy a bántalmazás az iskolában, vannak-e sikerélményei az iskolában vagy azon kívül, milyen a jövőképe. Természetesen a hangulathoz, közérzethez társadalmi tényezők is hozzájárulnak.
„Ezeken a szinteken lehet gondolkodni a segítségben. Az olyan családi kommunikáció, amelyben a serdülőnek lehetősége nyílik beszélnie magáról, mindenképpen segít. A légkör, amelyben fontosnak érezheti magát, az olyan szabadidő, amikor tud pihenni vagy érdekes programokra járni, az iskola részéről pedig a reális teljesítményelvárás és a befogadó közösség is szükséges a jó hangulathoz.”
Az utolsó körben az élettel való elégedettséget vizsgálták a kutatók, arra kérdeztek rá, hogy az akut nehézségek ellenére hogyan látják az életüket a magyar fiatalok. A tízfokú skálán ők 7,4-et értek el, ami szintén hasonlít a korábbi adatokhoz.
Sokan voltak már szerelmesek
A kutatók a szerelemre és a szexualitásra vonatkozó kérdéseket a 9. és 11. évfolyamos diákoknak tették fel. Az talán nem leglepő, hogy az előbbiek 95, az utóbbiak 98 százaléka vonzódott már ellenkező és/vagy azonos nemű(ek)hez. A vonzódáson túl már a szerelmen is túlestek, legalábbis a diákok több mint 80 százaléka számolt be arról, hogy volt már szerelmes. Egy részük pedig tovább is ment: 43,2 százalékuk számolt be arról, hogy volt már szexuális kapcsolata. Ez évek óta, más országokkal összehasonlítva is az egyik legkedvezőtlenebb mutatója a magyar iskolásoknak. A túl korán kezdett szexuális élet ugyanis inkább rizikómagatartásnak tekintendő, mint a későbbi érett, felelős szexuális élet és jóllét előrejelzőjének.
A 9. évfolyamos fiúk körülbelül fele 14 évesen, vagy annál korábban szerezte meg az első szexuális élményét, a lányoknál ez az arány körülbelül 35 százalék. Aggasztónak tűnik ugyanakkor, hogy a védekezés terén nem igazán állnak a helyzet magaslatán. Körülbelül 20 százalékuk nem használt semmilyen védekezései módszert és további 5,6 százalék válaszolta azt, hogy nem tudja, védekezett-e a legutóbbi alkalommal. Ha ezt kiegészítik azokkal a diákokkal, akik nem védekeztek óvszerrel, és nem tudják, hogy fogamzásgátló tablettát alkalmaztak-e, akkor ez az arány 28,6 százalék.
Az egészséget veszélyeztető magatartási formák közül a szerfogyasztási arányok a korábbiakhoz hasonlóan alakulnak: minden nyolcadik kamasz legalább hetente rágyújt, tízből négyen fogyasztottak alkoholt a kérdezést megelőző egy hónapban, és a középiskolások közül minden negyedik kipróbált már valamilyen drogot élete során. „Az alkoholfogyasztás ebben az időszakban indul meg vagy válik rendszeressé, ez pedig előrejelezheti a későbbi, felnőttkori alkoholhasználatot” – mondta Horváth Zsolt, a kutatócsoport tagja.
Az 5-11. évfolyamos tanulók 60,7 százaléka fogyasztott alkoholt eddigi élete során, ugyanakkor az alkohol kipróbálásának és a lerészegedésnek az előfordulása némi csökkenést mutat a korábbi évekhez képest. Az arányok viszont még mindig magasak: az 5-11. évfolyamon tanulók több mint harmada volt már részeg életében. „Látszik, hogy a kilencedik, de főleg a tizenegyedik osztályra széles körben elterjedté válik az alkoholhasználat, ez pedig ráirányíthatja a figyelmet, hogy prevenciós programokat tervezzünk ebben a korosztályban. Ezeknek lehet célja az alkoholhasználat késleltetése, vagy akár a fogyasztás gyakoriságának csökkentése. A programok fókuszálhatnak akár a serdülők alkohollal kapcsolatos attitűdjeire vagy elvárásaira. Olyan készségek tanítása is felmerülhet, hogy hatékonyabban tudják visszautasítani az alkoholt, ha azt felkínálják nekik” – tette hozzá Horváth Zsolt.
A tanulmánykötet a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg.