Arató András, vagyis a Hide the Pain Harold mémként elhíresült magyar mérnök írt cikket a Guardianre arról, hogyan lett világszerte ismert a mosolyával.
Kilenc éve szembesült azzal Arató András, hogy mémalapanyagok lettek a róla készült fotók az interneten. A mémek általában olyan szövegek mellett mutatják, mintha szenvedne valamitől, de ezt igyekszik eltitkolni. Akkor kapta a nevét is: Hide the Pain Harold. A Guardiannek írt cikkében Arató elárulta, a képeket egy fotós készítette egy évvel korábban, aki azzal kereste meg, hogy stockfotókhoz pont olyan arcot keres, mint az övé. Végül két év alatt több száz kép készült vele különböző helyszíneken.
Azt hitte, a képeket csak cégek fogják használni, nem gondolta volna, hogy mémek készülnek belőle. Amikor beindult a mémáradat, újságírók keresték meg, a felesége viszont nem rajongott túlzottan a hírverésért, úgy vette, hogy beleavatkoznak a magánéletükbe, és nem tetszett neki, ahogy a mémeken őt ábrázolták. Arató arról is beszámolt, hogy elsőre azt hitték sokan, hogy egy Photoshop-teremtmény, nem gondolták, hogy egy hús-vér emberről van szó.
Azt tudta, hogy a mémeket nem lehet megállítani, és miután azt látta, hogy a képeit felhasználva Facebook-oldalakat hoztak létre és úgy tesznek, mintha ő lenne, úgy gondolta, lépnie kell: 2017-ben létrehozta a saját Facebook-oldalát.
Miután a hivatalos oldala elkezdett befutni, kezdték megkeresni cégek is, hogy munkát ajánljanak neki. Első körben egy magyar autókereskedő reklámjában vállalt szerepet, és mivel ezért már fizettek, a felesége hozzáállása is megváltozott a Hide the Pain Haroldhoz.
Arató a Guardianen azt írja, az élete gyökeresen megváltozott: A Manchester City-ről készült filmben szerepelt, szerepelt a Cloud 9+ klipjében, a Totum arca lett, és a TED-re is meghívták előadónak. Tavaly mintegy 20 helyre hívták meg a világ számos pontjára, Európába, Oroszországba és Dél-Amerikába. Kezd azonban megmutatkozni az ismertségének az árnyoldala is: a múlt hónapban Chilében és Kolumbiában volt tévés fellépése, és amikor az utcán sétált, tömegek gyűltek össze, végül már testőröket állítottak mellé. A hírnévnek ezt az oldalát még nem ismerte, ahogy írja: félelmetes volt.