Közel két év után fejezték be a Szolnoki Művésztelep régészeti feltárását.
Több tízezer lelet került elő az egykori szolnoki vár területén, azaz a Szolnoki Művésztelepen a 2017 októberben kezdődött és a közelmúltban lezárult régészeti feltáráson. A feltárásvezető régész, Kertész Róbert a helyszínen tartott beszámolójában elmondta, nem számítottak ilyen jelentős leletekre.
Többek között azonosították az Árpád-kori várat nyugat felől övező vizes árkot, amelynek legalsó szintjéről a Vatya-kultúra cseréptöredékei kerültek elő. Emellett a késő Árpád-kori rétegben, hat méter mélyen egy pontkörökkel díszített bronz lófigurára bukkantak, de részlegesen feltártak egy nagyméretű, XVI-XVII. századi oszmán palotaépületet is.
Az egyik szoba padlóján találtak egy rézből készített sárkányplasztikát, amely minden bizonnyal egy kardhüvelyt díszíthetett és a Közel-Keletről származik, de találtak egy XI. századi oszlopfő-töredéket is. Emellett aranypénz, izniki fajansz és kínai porcelán is előkerült a földből, valamint tömegtermékeket – edényeket, fazekakat, kályhaalkatrészeket – is találtak.
Megtalálták Szolnok legkorábbi épületét is, amely egy, a XVI. század közepén épített, a királyi végvár időszakához kapcsolódó, 25-ször 9,6 méteres, főként kőből faragott, eredetileg kétszintes kaszárnya. A törökök által is használt masszív épület 75-80 centiméter széles falai helyenként több mint három méter magasan megmaradtak, legmagasabb fala nagyjából négy méter magas.
Kertész Róbert elmondta, a terepkutatások lezárultak, a leletek feldolgozása viszont tíz-tizenöt évig tart majd. Igyekeznek minél több információt összegyűjteni, a debreceni egyetemről geológusok kőnyersanyag-vizsgálatokat végeznek, a geológiai forrását kutatják a köveknek, a szegedi egyetemről érkezett téglakutató szakemberek pedig azt fogják megállapítani, hogy mikor égették ki a téglákat.