Nem is a homoszexualitással van a baj, hanem az érzékenyítéssel.
Tovább folytatódik a Coca-Cola-botrány: miután Boldog István bojkottot hirdetett, a Hit Gyülekezete pedig egyenesen attól tart, hogy a cég átírná a magyar alaptörvényt, a Pesti Srácok erős cikkben vonta le az ügy következtetéseit – szúrta ki a 444.
Vésey Kovács László végigvette, hogy a "balliberális univerzum" tagjai közül ki hogyan reagált az ügyre, majd nekiment az óriáscégeknek is, akik "meg akarják szabni, mit is kellene gondolni a homoszexuálisokról".
A lényeg azonban változatlan: globális óriáscégek oktatnak minket morálból, elvekből meg helyes hozzáállásból. Mégis kinek képzelik magukat ezek a népnevelő ambíciókat dédelgető nagyvállalatok?!
Vésey Kovács ezután leírja, hogy ha folyton azt hallják, hogy a homoszexualitás nem meggyőzéssel terjed, akkor
miért győzködik egyhuzomban a népet mindenféle körmönfont módokon? Köszönjük, már mindannyian tudunk róla, hogy léteznek homoszexuálisok, az ismeretterjesztés okafogyott, az érzékenyítés pedig fölösleges. Az emberek elsöprő többsége ugyanis nem fogja szépnek tartani, amit a homoszexuálisok egymás közt csinálnak, de az emberek elsöprő többségét ez egyúttal nem is érdekli.
A cikk szerint igazából nem is a homoszexualitással van a baj, hanem az érzékenyítéssel, pláne, hogy "a gyerekeinkre megy ki a játék". Vésey azt írja, ők tudnak együtt élni a homoszexualitás létezésével, de nem akarják nézni, nem akarnak érzékenyülni, és az állítólagos homofóbiájukból gyógyulni.
Tolószékes embereket sem szeretnénk mozgólépcsőnyi meg buszmegállónyi hirdetéseken nézegetni (sőt, a francnak se hiányoznának a mozgólépcsőnyi és buszmegállónyi hirdetések), miközben nem gyűlöljük a mozgássérülteket, nem akarjuk bántani és kirekeszteni őket, sőt akadálymentesített feljárókat építünk nekik, ahol csak lehet. Arra tanítjuk a gyerekeinket, hogy sajnos vannak, akik ilyen helyzetbe kerültek, és segítünk nekik, ha rászorulnak, nem csúfoljuk ki, nem bántjuk őket. De nem hazudjuk azt magunknak meg másoknak, és főleg nem tömjük a gyerekeink fejét olyan hülyeséggel, hogy tolószékben élni ugyanolyan természetes, mint két lábon sétálni, és nem rosszabb, csak más. Ha pedig a tolószékesek elkezdenék eltördelni a gyerekeink hátgerincét, hogy ők is tolószékesként éljenek, attól a társadalom irgalmatlanul dühbe gurulna.
Hasonló az emberek dühe, amikor már nem tudnak úgy tévézni, sőt kimenni az utcára, hogy ne zúdítsák a nyakukba az örökös, átkozott érzékenyítést, ugyanakkor nem mernek szólni ellene, mert egyből lehomofóbozzák őket a rendkívül toleráns, nyílt szellemiségű haladó újságírók, politikusok, civil aktivisták és vállalati marketingesek. El a kezekkel a gyerekektől, és el a kezekkel a társadalomtól! Aki nem bír megbirkózni a nemiségével, az a saját életét tegye rendbe mindenki másé helyett!" – zárja a cikket Vésey Kovács László.