Az élettel való elégedettségünk Európában a sereghajtók között van, 50 felé vagyunk a legboldogtalanabbak, később a férfiak még kicsit „összekapják magukat”.
A magyarok továbbra sem túl elégedettek a sorsuk alakulásával: az Eurostat által vizsgált 32 állam között Magyarország ebben az évtizedben már másodszor (2013 után 2016-ban) került a sereghajtók közé a népességnek az „élettel való általános elégedettsége” alapján – derül ki a HVG e heti száma Ténytár rovatából.
Az emberek hangulata egy 0–10 közötti skálán 2013-ban 6,2-es volt, 2016 végére picit javult (6,41), de így is a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. Az egykori szovjet érdekövezetbe kényszerített kilenc mai uniós állam közül a polgárok hétben elégedettebbek, mint a magyarok. Nemcsak Csehország, Szlovákia, Észtország és Litvánia áll jobban a szóban forgó toplistán Magyarországnál, hanem Lengyelország, sőt Lettország és Románia is.
Az élettel való elégedettség szerint a vizsgálatban részt vett 32 állam között jelentős különbség mutatkozik. Míg a skandináv országokban, továbbá Svájcban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban és Írországban többé-kevésbé megnyugtatónak tartják helyzetüket a helybéliek, Dél-Európában elég jelentős frusztráltság tapasztalható.
A fiatalabb generációk összességében jobban ki vannak békülve a mindennapjaikkal, mint az idősebbek. Ez a tendencia az életpálya egy bizonyos pontján azonban – legalábbis Magyarországon – érdekes módon nem érvényesül a férfiak esetében.
Az ő 65–74 éves korcsoportjuk, vagyis a fiatalabb nyugdíjasoknak is nevezett réteg, kifejezetten elégedettebb a hétköznapjaival, mint a nála egy évtizeddel ifjabb, talán már megfáradt, némiképp ki is égett korosztály. Ez a nyugdíjazás előtt álló, 55–64 esztendős csoport ráadásul nemcsak a közvetlenül utána következő, hanem a legidősebb (74 évesnél öregebb) korosztálynál is elégedetlenebbnek bizonyult a 2016. évi mikrocenzushoz kapcsolódó vizsgálatok során.
Bővebben a magyarok elégedettségi mutatóiról az e heti HVG-ben olvashatnak.