A kisbabákat nem lehet megkérdezni a tudásukról, de a csecsemőkutatóknak sikerül megkerülniük ezt a korlátot. Hogyan tanulnak a kisgyerekek másoktól? Miben különbözik a másoktól szerzett tudás az egyénileg tanulttól? A CEU következő rendezvényén, április 25-én a legnagyobbaktól tudhatjuk meg, mi van a legkisebbek fejében.
100 évvel ezelőtt először Freud és a pszichoanalitikusok, majd Piaget és a modern fejlődéslélektan mutatott rá arra, hogy 1-2 éves gyermekeknek is bonyolult vágyaik és sokszor igen elvont gondolataik vannak. A mai kognitív pszichológia tovább megy ezen a 100 éve még botránykeltő úton: kisgyerekeken és csecsemőkön végzett vizsgálatai segítségével térképezi fel, hogyan értelmezik a kicsik a körülöttük lévő világot és a feléjük irányuló kommunikációt. A viselkedés, a tekintet, s az idegrendszer működésének elemzéséből következtetni tudunk arra, mit is tud a baba.
A világviszonylatban vezetőnek számító, a CEU-n és az ELTE-n működő babalaborokban a kutatók többek között azt vizsgálják, hogy figyelembe veszik-e a kisgyerekek, ki tanítja őket, és hogy jobban hisznek-e tanítóiknak, mint a saját szemüknek. A kutatások eredményei a felnőtt gondolkodás gyökereiről is sokat elárulnak.
A CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának következő előadásán olyan elismert kognitív pszichológusok mutatják be eredményeiket a témában, mint Pléh Csaba és Csibra Gergely, a CEU oktatói, valamint Király Ildikó, az ELTE Babalabor műhelyének vezetője. A beszélgetésbe a CEU filozófia professzora, Farkas Katalin is bekapcsolódik.
A Határtalan tudás rendezvénysorozatot a CEU azért indította el, hogy a CEU professzorai és a velük együttműködő magyar szakemberek, valamint a társadalmi élet szereplői megmutassák az érdeklődő közönségnek a legizgalmasabb tudományos aktualitásokat és azok közvetlen hatását mindennapi életünkre.
Az első alkalommal az éghajlatváltozás következményei és a lehetséges megoldások volt a téma, a második esemény a hálózatok és a siker összefüggéseit vizsgálták meg a szakemberek.