Az agyi anyagcsere-folyamatokat tekintve a nők általában négy évvel fiatalabbnak látszanak, mint a férfiak – ezt állítják amerikai kutatók.
Minden idegrendszeri működés energiát igénylő folyamat. Különösen sok energiára van szüksége az idegsejteknek akkor, amikor az ingerületátvitel történik, ilyenkor az energiát a neuronok elsősorban a szőlőcukor molekula elégetéséből nyerik. Ezt az anyagcsere-folyamatot vizsgálták kutatók a Washingtoni Egyetemen, és ez alapján azt állapították meg, hogy "amennyiben azt nézzük, hogy az agyi anyagcsere előrejelzi az illető korát, a nők négy évvel fiatalabbnak tűnnek, mint a férfiak" – fogalmazott Marcus Raichle neurobiológus.
A kutatók 121 nő és 84 férfi, 20 és 82 év közötti ember agyműködését térképezték fel a pozitronemissziós tomográfia (PET) képalkotó eljárással: azt nézték meg az oxigénmolekulákra és a glükózmolekulákra fókuszálva, hogy az agy miként alakítja át a cukrot energiává. Ez az oxigénigényes glikolízis (cukorlebontás) nagy mértékű a kisgyerekek és a babák agyában, hiszen nagyon gyorsan fejlődik ilyenkor az ember idegrendszere. A folyamat a kamaszok esetében már csökkentet mértékben zajlik, és fokozatosan lassul egészen hatvanéves korig, ami után a cukorlebontás már nagyon alacsony szinten történik.
Az amerikai kutatók megnézték, hogy ez az anyagcsere-folyamat a női és a férfi résztvevők esetében különbözik-e. Egy számítógépes algoritmus segítségével a képalkotó eljárás eredményei alapján próbálták meg kiszámolni, hogy hány éves lehet az illető. Először az algortimust úgy alkották meg, hogy a férfiak valós életkorát "tippelje meg" a számítógép.
A program nagyjából pontosan ki is számolta az agyi anyagcsere-folyamatok mértéke alapján a férfiak valódi életkorát, de a nők esetében a program tévedett. Csak az agyműködést nézve, 3,8 évvel fiatalabbnak becsülte a számítógép a női résztvevőket annál, mint ami a valós koruk volt. Miután az algoritmuson változtattak, és azt a nők agyára "kalibrálták", megfigyelték, hogy ezen algoritmus alapján a gép a férfiakat 2,4 évvel idősebbnek mérte az alapján, amekkora mértékben égette el a cukrot az agyuk.
A kutatók egyelőre nem tudják, mi a különbség oka, és arra is választ kell találniuk, hogy a glikolízis mértékének különbségei az agyban milyen következményekkel járnak. Elképzelhető, hogy azoknál az embereknél, akiknél az agyi anyagcsere alacsonyabb mértékű, inkább hajlamosak a memóriavesztésre, a neurodegeneratív betegségekre (Parkinson-kór, Alzheimer-kór, motor neuron betegségek), és lehetséges, hogy lassabban is tanulnak. De ezek csak feltételezések, mind további kutatást igényelnek.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: