A floridai levélbombagyáros a sokadik, aki hasonló merényletekkel próbálkozik. Cesar Sayoc a sikertelenebbek közé tartozik, de a nála ügyesebbek is rajtavesztettek.
Sayoc elfogásában az FBI-t két fő nyom segítette. Az egyik egy ujjlenyomat volt, amelyet az egyik kongresszusi képviselőnek küldött csomagon találtak. A másik pedig az amerikai posta automatikus fényképezőrendszere, amely minden egyes küldeményt lefotóz. Így sikerült bemérni a feladás helyét. Ezt a módszert a 2001-es merényleteket követő antraxos levelek nyomán vezették be.
A nyomozások során gyakran használják a bűnügyi profilalkotás technikáját is, amely azonban egyáltalán nem mindig megbízható.
A New York-i őrült
George Metesky tizenhat éven át ijesztgette New Yorkot a közterületen elhelyezett robbanószerkezeteivel, mielőtt 1957-ben elfogták. A bombák ugyan csekély károkat okoztak, de a robbanások egyre veszélyesebbé váltak. A nyomozók egyéb nyom híján egy pszichológust kértek meg, hogy rajzolja meg a lehetséges elkövető profilját. Dr. James Brussel végül meglepő pontossággal határozta meg a bombakészítő életkörülményeit: eltalálta, hogy édesanyjával él, hogy nőtlen és nem is érdeklik a nők, munkanélküli, divatjamúlt ruhákat hord és társaságkerülő, ahogy a korát és paranoiáját is. Ám végül nem ezen múlt a siker, hanem egy titkárnő munkáján, aki módszeresen átnézte a bombafenyegetésekkel célba vett Con Edison társaság volt alkalmazottjainak aktáit. Meteskyt a munkaügyi peranyagának és a bombákat kíđérő üzeneteinek nyelvi és grafológiai egyezései buktatták le.
Az Unabomber
Ted Kaczynski levélbombái három halálos áldozatot követeltek és 24 embert sebesítettek meg tieznhét év alatt. 1996-ban fogták el, miután az FBI alkut kötött vele: a támadások abbahagyásáért cserébe a New York Times és a Washington Post is közzétette 35 000 szóból álló esszéjét, amely a technológia veszélyeire hívta fel a figyelmet. A névtelenül írt kiáltvány stílusából Kaczynski öccse felismerte testvérét, így 1996-ban elfogták a terroristát.
Az Olympic Park robbantója
A kilencvenes években a déli Egyesült Államokban tevékenykedett egy bombakészítő, célpontjai között melegbárok és abortuszklinikák voltak. A profilalkotás téves gyanúsításhoz vezetett, miközben a tényleges elkövetőt látták a helyszínen, de neki sikerült elrejtőznie az erdőben. Akkor bukott le, amikor egy kisvárosi szupermarket kukájában turkált, és az arra járó rendőr betörőnek nézte.
Antrax-levelek
A 2001-es terrortámadások után jelentek meg a lépfene-baktériummal fertőzött, vagy ilyeneket utánzó levelek, amelyeket politikusok, közszereplők kaptak. Öt halálos áldozata volt a sorozatnak, amelynek nyomozás nem zárult megnyugtató eredménnyel. Egy téves gyanúsítás történt, egy másik gyanúsított pedig öngyilkos lett az érdemi vallomás előtt. Az FBI fenntartja, hogy ő volt az elkövető, de ezt többen vitatják.
Az antraxos levelek nyomán vezette be a szövetségi posta a küldemények lefényképezését, illetve ekkortól használják az FBI nyomozói a géntérképezés módszerét szükség esetén.
Austin, Texas
2018 elején a texasi Austin városában robbantak postai csomagba rejtett bombák, amelyek két embert öltek meg. A detektívek több eljárás együttes használatával jutottak el a bombák forrásához, például megnézték a robbanószerkezetek összetevőit árusító boltok eladásait, és az egyik csomag útját is követték egy csomagfeladási ponthoz. Itt a biztonsági kamerák felvételei adtak további támpontot, majd a gyanúsított mobiltelefonja és annak lehallgatása szolgáltatott végső bizonyítékot. Elfogni nem siekrült, mert utolsó bombájával felrobbantotta magát a rendőrök megjelenésekor.