Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A boldogságórák szemléletformáló hatását és vonzó élményvilágát ma már több mint ezer intézményben, nyolcvanezer gyermek tapasztalta meg Magyarországon. Bagdy Emőke, a Boldogságóra Program fővédnökének írása.
Gyarmathy Éva Tanóra a boldogtalan gyermekeknek cikkében valótlanságokat állított a boldogságórákról. A boldogságórák szakmai csapata tényekkel reagált a vádakra (Boldogságórák nem csak boldogtalan gyerekeknek), mire újabb cikk jelent meg Gyarmathy Éva tollából, mely már így kezdődik: „Javaslom, hogy kezdjük el a boldogságórák anyagát beépíteni a matematika-, fizika-, történelem- stb., órákba.” (Pótszerek – még egyszer a boldogságórákról)
Magam a mozgalom fővédnökeként, lelkiismereti kötelességemnek érzem, hogy azok a tisztelt olvasók, akik nem találkoztak még eddig ezzel az új és rendkívül ígéretes alternatív pedagógiai irányzattal, tudjanak igazságot is arról, mi is voltaképpen a boldogságóra. Bízom abban, hogy minden olvasóban „helyére kerül” a „boldogságórák” fogalma.
Kísérleti programból tudományos mérésekkel igazolt boldogságórák
Ismeretes, hogy a lélektan pozitív pszichológiai irányzata az elmúlt évtizedekben diadalútját járja. Csíkszentmihályi Mihály révén közismertté vált olyanok számára is, akiknek nincs érintkezésük a pszichológia gondolatvilágával.
Az irányzat egyik kiváló képviselőjének Sonja Ljubomirskynek a „Hogyan legyünk boldogok?” című bestseller könyvét is igen sokan ismerik. Többek között ő is igazolta kutatómunkájának eredményeként azt a tételt, hogy a boldogság tanítható.
Boldogságfokozó gyakorlatokkal ismertetett meg bennünket. Ennek nyomán indult Bagdi Bella ötlete és egy őt körülvevő lelkes pedagógus szakembergárda törekvéseként 2014-ben az iskolai boldogságórák kísérlete. Felismerve annak jelentőségét, hogy ezek a „boldogságfokozó” élmények valójában a magyar oktatáselvű (ismeretátadási) hangsúlyú pedagógiai gyakorlathoz éppen a viselkedéskultúrát, az érzelmi és szociális intelligencia fokozását szolgáló ellensúlyt képezhetik, magam is a meginduló kísérleti munka fővédnöke lettem és pszichológus társaimmal bekapcsolódtam.
Oláh Attila, a magyar és nemzetközi pozitív pszichológia jeles professzora a boldogságórák fokozatosan kibontakozó, igényes élménypedagógiai rendszerének tudományos hatásvizsgálatát indította el és viszi mindmáig, bekapcsolva az ELTE mellett a Károli Gáspár egyetem pszichológia szakának kutatómunkáját is.
| A boldogságórák hatásának tudományos mérési eredményei |
„Nincs még egy olyan alternatív pedagógiai program a hazai közoktatásban, amelynek hatását szisztematikus tudományos mérésekkel ellenőrzik. A boldogságórák közvetlen és közvetett hatásáról már rendelkezünk mérési eredményekkel. Ezek a mérési eredmények azt erősítik meg, hogy a boldogságórák közvetlen hatásként pozitív érzelmi állapotot generálva, megnyitják az elmét, fokozzák az érdeklődést és erősítik a figyelemkoncentrációt. A boldogságórák gyakorlatai a pozitív érzelmek generálására fókuszálva általános hatásként az intellektuális működés erőlködésmentes, pozitív élményként megélt állapotának fenntartáshoz és a pozitív érzelmek energiáiból táplálkozó és ezáltal könnyített figyelemmel végezhető tudásszerzéshez járulnak hozzá. Egyértelmű közvetlen hatása a boldogságóráknak a flow mentális állapotának megtapasztalása, annak az optimális élménynek a gyakori átélése, amely az ismeretszerzés leghatékonyabb motivátora, a kognitív fejlődés motorja. A boldogságórák közvetett hatását olyan kutatási eredmények jelzik, amelyek szerint a boldogságóra-programot teljesítő tanulók szignifikánsan jobb teljesítményt érnek el a divergens gondolkodást, az ötletgazdagságot és a gondolkodásbeli rugalmasságot vizsgáló tesztekben, és ugyancsak magasabb pontértékeket mutatnak az érzelmi intelligencia egyes komponenseit (pl. érzelmek megkülönböztetésének képessége, érzelmek szabályozásának képessége) tesztelő próbákban, mint a velük egykorúak. A boldogságórákon célzottan történő képességfejlesztéseknek köszönhetően egyértelműen javul a tanulók empátiás képessége és szociális érzékenysége. A boldogságórák elméleti alapjait adó pozitív pszichológia által közvetített szemlélet hatását igazolják azok a kutatási eredmények, amelyek szerint a boldogságórákon részt vett tanulók optimistábbak, magabiztosabbak és kitartóbbak, mint a korosztálybeli társaik.” Oláh Attila, ELTE PPK |
Azt az önkéntes, önszervező, lelkes, egyre terebélyesedő érdeklődéssel jellemezhető folyamatot aligha tudom ehelyütt nyomon kísérni, amely az indulástól máig kibontakozott, szinte futótűzként futott végig és terjedt el a hazai iskolarendszerben. Az oktatásügyhöz csupán az új élménypedagógiai rendszer akkreditációs folyamata révén kapcsolódott, korrekt módon. Nem kapott egy fillért sem a munkához, szabad mozgalom maradt, kritikusan szabályozott belső élettel. Korosztályonkénti alkotó gárdával és kimunkált tankönyvekkel, Boldog Iskolák vagy Óvodák (www.boldogiskola.hu) számára ingyenes hozzáférhetőséggel, módszertani képzésekkel és továbbképzéssel, a bevonódó iskolák és pedagógusok spontán alkotó aktivitásának találkozók formájában történő tovább éltetésével.
Szemléletformáló hatása és vonzó élményvilága ma már több mint ezer intézményben, 5000 boldogságcsoportban gyökerezett meg és eddig nyolcvanezer gyermek tapasztalta már meg hazánkban ennek az élménypedagógiai rendszernek a pozitív hatásait, kisugárzását.
Az iskolák önként vállalják
Az iskolák önként vállalják a tantervben és tanrendben nem szereplő élmény és viselkedéstanítási órákat, a program akkreditált, a szülők tájékoztatott írásos beleegyezésével lehet részt venni az órákon, az iskolának nem kell fizetnie ezért a programért, és azok a pedagógusok, akik tanítják, semmiféle anyagi haszonban nem részesülnek.
Bízzunk jobban egymásban és működjünk együtt jóindulattal, netán szeretettel!
