Az erdei fülesbaglyok csoportos városi megjelenése szokványos jelenség a téli időszakban. A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya jelentős vonzerővel bír hazánk leggyakoribb éjjeli ragadozó madarára - olvasható a Greenfón.

A Nagykunság mindig is frekventált kistájnak számított a téli erdei fülesbagoly gyülekezések szempontjából, ám a 2017 decembertől kezdődő heti rendszerességű felmérések váratlan eredményeket hoztak Kisújszálláson és Túrkevén. 

A december elejétől újrakezdődő erdei fülesbagoly felmérések azonban minden eddigi várakozást felülmúltak. December elsején 330 (Kisújszállás), illetve 503 (Túrkeve) nappalozó egyedet sikerült megfigyelni, amelyet tovább tetézett a december hetedikén folytatott számolás. Ekkor Kisújszálláson 367, Túrkevén pedig hozzávetőlegesen 508 erdei fülesbagoly és egy réti fülesbagoly gyülekezett.

Ezen a napon az egyetlen nappalozófán (egy magas keleti tuján) megfigyelt legtöbb bagoly 80 egyed volt. A harmadik, december 14-én elvégzett felmérés alkalmával Kisújszálláson tovább emelkedett a baglyok egyedszáma (379), Túrkevén azonban csökkenést mutatott (456 erdei fülesbagoly és ugyancsak 1 réti fülesbagoly).

A szokatlanul magas egyedszámot öltő téli gyülekezés magyarázatául a faj fő táplálékát jelentő mezei pockok robbanásszerű állománynövekedése szolgálhat, ám ezzel párhuzamosan egy, az eddigieknél jelentősebb Kárpát-medencei beáramlás is okozhatja azt - írja a Greenfo.

E nem mindennapi természeti jelenség pontosabb megismerése érdekében a Közép-Tisza-Jászság és a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység szakemberei nem csupán a két említett településen, hanem a szintén nagy egyedszámú gyülekezésekkel jellemezhető Karcagon, Törökszentmiklóson, Tiszapüspökiben, Besenyszögön, Nagykörűben és Jászladányban, illetve a szerényebb eredményeket mutató egyéb településeken is folytatják a baglyok megfigyelését.