Vándor Éva
Szerzőnk Vándor Éva

A nagy rohanásban talán nem vette észre, hogy 2017 egyik legnagyobb wellnesstrendje volt az otthon ülés. Ha valamikor, akkor az év végi bejglikómás napokban empirikus módon is meggyőződhet arról, mi benne a jó.

Van valami varázslatos kielégülés abban, amikor az utolsó pillanatban mondunk le egy meghívást. Amikor csak egy üzenetbe kerül, és hirtelen a nyakunkba szakad a szabadság, mert már nem másnak tartozunk az időnkkel, hanem csak magunknak. A megkönnyebbülést akár lelkiismeret-furdalás is kísérheti, de ezt bármikor enyhíthetjük pár jól megalapozott érvvel: egy sűrűn beosztott életben a felszabaduló órák luxusnak számítanak, és egyébként is, megérdemeljük. És amikor szétszakítjuk magunkat a munka, a család, a barátok és a háztartás között, amikor zsonglőrködünk a feladatokkal, hogy minden működjön körülöttünk, de legalábbis ne omoljon össze az életünk, akkor egy kis idő egyedül a kanapén ünneppel ér fel.

Különösen igaz ez akkor, amikor olyan programokat sztornózunk, amelyek eleve nem különösebben hoztak izgalomba, olyan emberekkel, akik csak elvesznek, és nem hozzánk adnak – ilyenkor még a bűntudatot is megúszhatjuk, ráadásul a legtöbbször nem is szemtől szemben mondunk nemet, hanem egy üzenetben, így nem is látjuk mások csalódottságát.

via GIPHY

A New York Times szerint viszont ma már nemcsak a programok lemondásáról van szó, hanem arról, hogy eleve nem csinálunk programokat. Az otthon maradás az új kimozdulás – ragadja meg a trendet a lap, és rögtön a technológia nyújtotta kényelem ellenállhatatlanságára fogja.

Mert miért is mozdulnánk ki? 2017-ben kis túlzással az ujjbegyünk hegyével is mindent elérhetünk: nem kockáztatjuk meg, hogy a pincér gorombáskodjon velünk, hanem házhoz rendelünk; nem kockáztatjuk meg a flörtölést a bárban, hanem jobbra húzzuk az ujjunkat a Tinderen; nem megyünk el egy felolvasásra, mert otthon bármikor meghallgathatunk egy podcastot; sőt még a jógastúdiót is messzire elkerüljük, hiszen bármikor elindíthatjuk a jógavideókat a nappalink nyugalmában. Evés, szórakozás, sport, szerelem – a hagyományos hétvégi kínálat ma on demand módban rendelkezésünkre áll, és az otthonunk vonzása még soha nem volt ilyen erős – vezeti le az összefüggéseket a New York Times. MInden hobbira van egy app, és ha nagyon szocializálódni akarunk, ott a Facebook. Vagy az Instagram.

Szinte csoda, hogy bárki is megy még bárhová a hétvégén.

A fiatalok az új öregek

Persze az otthon ülés nem lenne trend, ha nem tudnánk beazonosítani a trendsettereket, és nagyon úgy néz ki, hogy ez a megtiszteltetés az ezredfordulós generációt illeti, hozzájuk köthető ugyanis a felismerés, hogy a kimozdulás szívás. Vagyis a mostani huszonévesek az új öregek, akik sokkal többre értékelnek egy otthoni nyugodt estét, mint egy kocsmatúrával egybekötött görbe éjszakát.

via GIPHY

Nézzük a számokat. A fogyasztói viselkedés kutatásával foglalkozó Taylor Nelson Sofres ügynökség felmérése szerint a millenniumi nemzedék tagjai átlagban napi 2,7 órányi tv-műsort néznek, az eggyel korábbi X generációnál ez 1,8 órát tesz ki. A millenniumi nemzedék elég sokat kapaszkodik az okostelefonjába is, egész pontosan napi 3,1 órát töltenek a mobil eszközeikkel, míg az X generáció csak 1,7 órát. A Heineken 2016-os kutatásából pedig az derül ki, hogy ha ki is merészkednek, 75 százalékuk visszafogottan iszik alkoholt (mit nekik száraz november!). Az úgynevezett binge drinking, vagyis a gyors és totális lerészegedés dicséretesen visszaszorult a fiatalok körében – állítja a kutatás. Egy felmérés szerint 2014-ben a középiskolás felsősök mindössze 19 százaléka követte ezt az italozási formát, ami az 1980-as rekord idején 41 százalék volt. A befelé fordulást jelzi az is, hogy a Pinteresten a vacsoraötletek a legkeresettebb címke a millenniumi generáció körében, míg a lányos este otthon címszavakra 35 százalékkal többen kerestek rá idén, mint tavaly.

Az egyik életmódmagazin 2017 egyik legnagyobb wellnesstrendjének nevezte az otthon ülést. Ami nem olyan rég még az introvertáltak furcsa hóbortja volt, az ma fiatalok tömegeinek az igényeit elégíti ki.

AFP / Image Source / Zero Creatives

Az új trendre a millenniumi nemzedék fogyasztásában érdekelt cégek is felfigyeltek, és természetesen reagáltak is arra, hogy az otthon ülés rajongói már nem drága táskákra, koktélokra és taxikra költik a pénzüket. Ha a ruházkodást vesszük, az úgynevezett tréningnadrág fénykorát éli. Ma a kikapcsolódás netovábbja nem egy Cosmopolitan-koktél dübörgő zenére, hanem egy arcmaszk és egy forró fürdő a csendben – és a kínálat ezt is kiszolgálja, elég végignézni a drogériák polcain és a webáruházakban.

A technológiai eszköztár mellett a jelenséget magyarázhatja az egészségtudatos életmód térnyerése is, márpedig egy jógázó, tudatosan étkező, rendszeresen futó és meditáló ember számára az alkoholközpontú szórakozás vonzereje nem túl lehengerlő. Szintén erősítette az otthon ülés trendjét egy másik trend: az öngondoskodás vagy még inkább az önkényeztetés forradalma. Törődnünk kell magunkkal, hogy elkerüljük a kiégést és ha a hétköznapokban emberekkel, feladatokkal, határidőkkel vagyunk körülvéve, akkor hétvégén az egyedüllét, vagy legalábbis a minimális (és válogatott) társaság jelenti az öngondoskodást és az energiafeltöltést. És ebben már nem a lustaságot látjuk, hanem a személyes szükségletek kielégítését.

Nem véletlen, hogy az elmúlt években a fél világot letarolta a dánok életvezetési csodamódszere, a hygge.

Nézzük, az internet miért rajong az otthon ülésért:

  • A személyes terünkbe csak azt engedünk be, akit akarunk. Nincs lökdösődés a kocsmában, senki nem tapos a lábunkra az éjszakai buszon. Senkivel nem kell beszélni, akivel nem akarunk.
  • Akivel viszont akarunk, azzal értelmesen beszélgethetünk egy otthoni vacsora mellett. Nem is szólva arról, hogy mi választjuk ki a zenét, az ételt és az italt is, vagyis megteremtjük az illúzió kontrollját a környezetünk felett.
  • Bárki bármit mond, az úgynevezett szabadidőruha kényelmes, és sokat nem is kell gondolkozni azon, hogy vajon megy-e a zoknival, amit lazán kikaptunk a fiókból. Nem lehet mindig a dress code terrorjában élni.
  • Otthon maradni olcsó, legalábbis olcsóbb, mint azok a szemérmetlenül sokba kerülő koktélok abban a nagyon menő koktélbárban. Nem is szólva arról, hogy néhány helyen már azért fizetni kell, hogy egyáltalán bejussunk. Ekkora összegből sokszor egy többfogásos vacsorát is össze lehet dobni otthon.
  • Mentálhigiénés szempontból nem elhanyagolható azt sem, hogy az otthon maradással ne tesszük ki magunkat a tervezgetés stresszének. Már csak a kimozdulás gondolata is energiát emészt fel.

És egyébként is, hosszú volt ez az év. Megérdemli az igazi lazítást. Maradjon otthon, és ébredjen egyszer kipihenten.