Élet+Stílus 2017. december. 17. 19:00

Hatalmasat tarolt a Star Wars

Saját korábbi epizódjával versenyez az új film, az első hétvégén átszámítva 58,8 milliárd forintot hozott Amerikában.

Minden idők második legnagyobb, 220 millió dolláros (58,8 milliárd forintos) bevételét érte el a Star Wars: Az utolsó Jedik című scifi észak-amerikai premierhétvégéjén. A rekordot 248 millió dolláros (66 milliárd forintos) nyitó hétvégével továbbra is a 2015-ben debütáló Star Wars: Az ébredő Erő tartja. A Disney stúdióban készült új Star Wars-epizód egyike lett annak a négy produkciónak, amelynek sikerült átlépnie a 200 millió dolláros álomhatárt bemutatása első hétvégéjén Amerikában és Kanadában. A nagy négyesbe korábban még a Bosszúállók és a Jurassic World jutott be.

Az utolsó Jedik rendezője Rian Johnson volt, a főbb szerepekben Mark Hamill, a néhai Carrie Fisher, Adam Driver, Daisy Ridley, John Boyega, Oscar Isaac és Andy Serkis tért vissza, az új szereplők között látható Kelly Marie Tran, Laura Dern és Benicio del Toro. A film nemcsak a közönség, hanem a kritikusok tetszését is elnyerte. A Rotten Tomatoe értékeléseket összegyűjtő honlapja szerint 93 százalékos a tetszési indexe.

A produkció a Variety.com beszámolója szerint a nemzetközi piacokon is tarolt: vasárnapig 230 millió dollárért (61,5 milliárd forintért) váltottak rá jegyet a nézők, így a film globális bevétele máris 450 millió dollárnál (120 milliárd forintnál) jár.

Az észak-amerikai kasszasikerlistán a hétvégén a Ferdinánd című animációs film 13,3 millió dollárral (3,5 milliárd forinttal) szerepelt a második helyen, és a harmadikat is egy animáció, a Coco szerezte meg 10 millió dollárral (2,6 milliárd forinttal). A negyedik és ötödik helyen Az igazi csoda és Az Igazság Ligája áll 5,4 millió és 4,2 millió dolláros (1,4 milliárd és  egymilliárd forintos) jegyeladással.

Spoilermentes kritikánk itt.

hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.