Szörnyű belegondolni, de még a termek méretéről is az igazgató dönthet, és nem a minisztérium.

Finnország több tartományában, így Helsinki régiójában is csütörtökön, augusztus 10-én kezdődik a tanév. A nyári szünetben számos iskolát fizikailag is átépítettek, hogy jobban megfeleljenek az új tantervnek.

A felújított iskolák végleg szakítanak a hagyományos osztályterem koncepciójával, így nincsenek többé sorba állított fapadok és asztalok, táblák és írásvetítők. Az egyik legfontosabb szempont a rugalmasság. Az Oktatási Hivatal nem írja többé elő a termek méretét és berendezését, hanem erről az iskolaigazgatók döntenek saját hatáskörükben. A joensuu-i Heinävaara iskolában például már a 90-es években egy nagy, központi teret vettek körül tanulókuckókkal; a ma modernizált sulik nagy részében is hasonló megoldásokat használnak.

A finn közszolgálati médiacég, az Yle képei a Jynkkä iskolában készültek Kuopióban. Itt sincsenek szabvány osztálytermek, viszont úgy tervezték meg az ülőalkalmatosságokat és az intelligens táblákat is, hogy könnyen átrendezhető legyen a tér. Ehhez hozzájárulnak a mozgatható, elhúzható falak. Az iskolában változó csoportokban tanulnak a gyerekek, részben szakítva a hagyományos évfolyamrendszerrel. Emellett igyekeznek őket együttműködésre és fizikai aktivitásra ösztönözni az egész nap folyamán.

Finnország oktatási rendszere az évtizedeken át következetesen véghezvitt, modern szemléletű reformnak köszönhetően modellértékű, módszereik és eredményeik széles körben keltenek irigységet; a finn gyerekek előkelő helyen végeznek a nemzetközi felmérésekben is. A tapasztalatok alapján 2016-ban vezették be az új nemzeti kerettantervet, amely tovább liberalizálja és modernizálja az iskolákat, jelentős mértékű digitalizációval, illetve a hagyományos tantárgyak részleges kivezetésével. Ennek értelmében az egyes tudományokat integráltan, egymással összefüggésben fogják tanítani.