A múlt héten Soltvadkerten megrendezett XXII. Országos Cserszegi Fűszeres és VI. Irsai Olivér Országos Bor- és Pálinkaverseny aranyérmes borai elsöprő többségben az Alföldről érkeztek. A Magyar Bor Akadémia és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fővédnökségével rendezett – dr. Kállay Miklós professzor vezényelte – megmérettetés nagy aranyérmét egy igazi különlegesség, a kunsági Frittmann Borászat késői szüretelésű cserszegi fűszerese érdemelte ki, bizonyítva, hogy a szőlőfajtának a friss, gyümölcsös tételek mellett egyéb kategóriákban is van keresnivalója. A második legmagasabb pontszámot a Bárdos és Fiai Pincészet Mátrai Irsai Olivérje kapta, míg az aranyérmesek között Koch Csaba Hajós-Bajai Cserszegi Fűszerese végzett a harmadik helyen. 

 A versenyen Frittmannék összesen hat, a hajós-bajai Koch Borászat három aranyérmet érdemelt ki. De jutott egy-egy arany a soproni Taschnernak, a balatonfőkajári Feindnek, a mátrai Molnár és Fiainak, a bátmonostori Sümeginek, a tolnai Tűzkőnek, a móri Molnárnak, az agárdi Csóbornak, a neszmélyi Szöllősinek, és megfejelte a kunsági éremgyűjteményt a szigetcsépi Gál is.

„Magyarország világszínvonalú borokat tud készíteni cserszegi fűszeresből és Irsai Olivérből, amit az is jelez, hogy magyar borászok minden évben komoly nemzetközi versenyeken is aranyakat hoznak el ezekkel az illatos fajtákkal” – mondta el az idei verseny kapcsán Frittmann János, a cserszegi fűszeres nagykövete, akire a fajta nemesítője, a 2010-ben elhunyt dr. Bakonyi Károly az országos borverseny szervezését hagyományozta. A megmérettetést 2009 óta rendezik Soltvadkerten, Bakonyi Károly ugyanis a kunsági bortermelő települést nevezte a Balaton-felvidéken nemesített borszőlő új hazájának. Nem véletlenül: az országban itt termesztik a legnagyobb területen a fajtát, és amint Frittmann János mondja „a cserszegi fűszeres valóban ezen a vidéken adja a legszebb illatokat, amit az is jelez, hogy a fajta országos versenyén rendre az itteni borok érik el a legjobb eredményeket”.

Frittmann János szerint, bár az illatos fajtákból a világ élvonalába tartozunk, a cserszegi külpiaci értékesítését a külföldiek számára kimondhatatlan neve alaposan megnehezíti. „Az exportpiacokon mindig a bor neve merül föl problémaként, ezért is írtak ki erre legújabban egy pályázatot. Meggyőződése, hogy ha meglesz az új név, a cserszegit sikerrel vihetjük az exportpiacokra, hiszen a külföldi bemutatókon a közönségnek mindenhol nagyon tetszik ez a különleges magyar borfajta.