Idehaza eretnek gondolatnak számít megkérdőjelezni a lakossági rákszűrés hasznát, nyugatabbra egyes kutatók már feszegetik, mennyire életmentőek a tömeges vizsgálatok.
„Mindmáig agyafúrt módon népszerűsítik a rákszűrést: az általa elérhető előnyöket felnagyítják, a vele járó ártalmakat jelentéktelennek minősítik” – bírálta az orvosokat Gerd Gigerenzer német pszichológus, a valószínűségek és a döntési mechanizmusok elismert kutatója a British Medical Journal (BMJ) orvosi hetilap szerkesztőségi cikkében.
Szerinte a rákszűréssel kapcsolatban a prevenció, a megelőzés szó használata félrevezető, hiszen a szűrés semmi módon nem akadályozza meg a betegség kialakulását. Sokkal közelebb állna a valósághoz, ha korai felfedezésről beszélnének.
Hasonlóképpen félrevezető az ötéves túlélési adatok bemutatásával érvelni a szűrés mellett. Az ugyanis csak látszat, hogy ha ezek nőnek, akkor csökken a halálozási arány. A szám sokkal inkább azt tükrözi, hogyan változik a kezelésekkel, betegségtudattal eltöltött idő.

A rákszűrés veszélyeiről és kétes hatékonyságáról az e heti HVG-ben olvashatnak hosszabb cikket.