Azt eddig is tudtuk, hogy az ásítás fontos élettani funkcióval rendelkezik, ám egy friss biológiai kutatás új összefüggésekre mutatott rá az agyi funkciók és az ásítás hossza között.
A tudósok már rég bebizonyították, hogy az ásítás fontos szerepet tölt be az emberi működésben, többek között segíti lehűteni az agyat, javítja a keringést és növeli az éberséget.
A tudósok legutóbb azt vizsgálták, hogy a különböző állatfajok milyen hosszan ásítanak, és ebből megpróbáltak arra következtetni, hogy milyen komplexitású aggyal rendelkeznek az egyes állatfajok – írja az IFL Science.
A kutatás során megfigyelték, hogy minél magasabb az agykéregi neuronok száma, az ásítás annál tovább tart, vagyis az agy annál bonyolultabb, az intelligencia pedig annál magasabb – áll a The Royal Society Biology Letters nevű tudományos folyóirat cikkében.
Az ember, akinek közel 12 milliárd agykéregi neuronja van, átlagosan 6-7 másodperen át ásít. Az elefántok, akik 11 milliárd agykéregi neuronnal rendelkeznek, fél másodperccel kevesebb ideig ásítanak, mint az emberek. A nyulak és a patkányok például egy vagy fél másodpercen át ásítanak, hogy lehűtsék apró agyukat.
Ugyanakkor a tudósok arra következtettek, hogy az anatómiai struktúra, például a fej és az állkapocs mérete és formája nem felelős az ásítás hosszáért, a hosszú fejű állatok, mint például a lovak vagy a gorillák sem ásítanak hosszabban, mint az emberek.