Nem csak a repülőn ülők vannak veszélyben: a négyórásnál hosszabban utazóknál nagyobb a trombózis veszélye.
Eljött a nyár, és egyre többen indulnak nyaralni, lehetőleg minél messzebb a megszokott környezettől. A repülős utazások veszélyeiről sokat lehet olvasni, az azonban kevésbé köztudott, hogy a hosszú utak a földön is mennyire megterhelik a szervezetet. A fő veszélyforrás ugyanis nem a magasság, hanem a mozgás nélkül eltöltött órák. Amikor kevés lehetőségünk van arra, hogy kinyújtsuk a lábunkat, a vénák „megtörnek” és a véráramlás nehezebbé válik. Mivel kevés lehetőség van a lábak mozgatására, kinyújtására, a mozgás, az izommunka pumpáló hatása is elmarad. Ez is lassítja a vér áramlását és növeli a trombózishajlamot.
Nem jó, ha túl magas vagy túl alacsony
A másik kockázati tényező a csökkent folyadékfogyasztás, így a szervezet könnyen dehidratált állapotba kerül. Különösen a repülőgépek utasterében száraz a levegő, ami fokozza a test párologtatását, hozzájárulva ezzel a vízvesztéshez. Ráadásul általában csak hetekkel később derül ki, hogy vérrög képződött a testünkben.
A trombózis persze nem feltétlenül alakul ki mindenkinél, de aki hajlamos rá, annak fokozottan kell figyelnie. Hajlamosító tényezőnek tekinthető például az elhízás vagy a fogamzásgátló tabletták szedése: a vérrögképződés kockázata az említett esetekben tízszeres, illetve hússzoros.
Érdekes, hogy a 160 centiméternél alacsonyabb és a 190 centiméternél magasabb személyek esetében is fokozott kockázattal kell számolni, a magyarázat valószínűleg a „szélsőséges” testméretek véráramlást esetlegesen módosító hatásában rejlik.
Háromszoros a kockázat
A Leiden Egyetem Orvosi Központjában végzett kutatás során közel 9000 személy bevonásával végeztek felmérést. A közreműködő személyek a megfigyelési időszak alatt több hosszú repülőúton vettek részt. Az adatok elemzése után az alábbiakat állapították meg: 53 esetben alakult ki trombózis, ebből 22 esetben az utolsó utazás után 8 héten belül. Az átlagpopulációban 1000 emberre évente egy trombózis jut, a repülők közt ez az érték 3,2, ami több mint háromszoros kockázatra utal.
Ez nem tűnik soknak, ám a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy bár az átlagember számára egy hosszabb utazás nem jelent nagymértékű kockázatfokozódást, ám több hosszú ideig tartó utazás már kimutathatóan növeli a veszélyt – írja a Webbeteg.
Nyáron súlyosbodó tünetek - Tízből négy felnőtt szenved visszérbetegségben
A felnőtt magyar lakosság körülbelül negyven százaléka szenved visszérbetegségtől. Az esetek kb. fele elsősorban esztétikai probléma, a másik fele azonban egészségügyi szempontból is kockázatot jelent. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának docense szerint enyhébb esetben egy milliméteres, lilás pókvénák jelentkeznek, súlyosabb esetben azonban akár egy centiméteres tág, kanyarulatos erek is kialakulhatnak, amelyeket jelenleg nem lehet teljes mértékben meggyógyítani - áll a Semmelweis Egyetem közleményében.