Az olasz csillagászok által felfedezett JADES-GS-z14-0 nevű galaxis 290 millió évvel az ősrobbanás után létezett, és sokkal fényesebb, mint amennyire lehetne.
Dán kutatók a James Webb űrteleszkóp segítségével olyan ősi galaxis formálódását pillantották meg, amely fényének nagy részét még elnyelte a galaxist körbevevő gázfelhő.
Amerikai csillagászoknak a gravitációs lencsehatást kihasználva sikerült megfigyelniük egy olyan galaxist, ami az ősrobbanás után 1,5 milliárd évvel már létezett.
Az ősrobbanás után 500–700 millió évvel alakulhatott ki az a hat ősi galaxis, amelyeket most fedezett fel a James Webb űrtávcső. Akkorák, mint a Tejútrendszer, és pont ez a probléma: a jelenlegi tudásunk szerint az ősrobbanás után ennyi idővel még nem alakulhattak volna ki ilyen nagy objektumok.
Az EGS-23205, valamint az EGS-24268 spirálgalaxisok 11 milliárd fényévre vannak a Földtől, így eddig ezek a legidősebbek, amiket sikerült felfedezni.
A James Webb űrteleszkóp a Hubble korábbi adatain indult útnak a legújabb felvétel elkészítéséhez. Kiderült, ahol korábban egy galaxisról tudtunk, ott valójában három kering egymás körül.
A kutatók a MACS1149-JD1 jelű galaxis vöröseltolódását tanulmányozták, mert kíváncsiak voltak, milyen a forgási sebessége.
Új megfigyelési módszerek segítségével – lényegében véletlenül, két másik galaxis vizsgálata közben – fedeztek fel két ősi galaxist csillagászok. A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.