Az egypetéjű ikrek rejtélyes kötődése mindig is érdekelte az embereket. A születésük után különválasztott testvérek szomorú történetéből a kutatók is sok mindent megtudhattak az öröklődés és a környezet hatásairól.
Sokáig úgy gondolták, hogy a neandervölgyi ember és a homo sapiens külön fajhoz tartoztak, ám ez a nézet az elmúlt években a tudományos felfedezések hatására kezdett megváltozni. Emiatt azt is újra kell gondolnunk, mi tesz bennünket emberré.
A Google AlphaMissense néven fejlesztett mesterséges intelligenciája 90 százalékos pontossággal mondja meg 71 millió mutációról, hogy káros-e, vagy ártalmatlan.
Kutatások szerint a gyerekek a biológiai szüleikhez hasonlóak, vagyis a viselkedést nagymértékben befolyásolják a gének. Hogy mennyire, és mit kezdhetünk ezzel az ismerettel, többek között ez is kiderül a Dekódold a gyermeked! című könyvből. Részlet.
A nevelés nem az egyetlen módja annak, hogy az anyák és az apák befolyásolják utódaik viselkedését. A gének szerepét régóta kutatják, nemrég ebbe a kérdéskörbe vonták be a nembéli különbségeket.
A legújabb genetikai és pszichológiai kutatások egyik legizgalmasabb vetülete, hogy hol kezdődik az én, és meddig hatnak a felmenőinktől ránk hagyományozott tapasztalatok.
Az öröklődés eddig ismeretlen típusát fedezte fel egy magyar orvoscsoport. A ritka, öröklött vesebetegséggel kapcsolatban tett felismerés jelentősen megváltoztatja a genetikai tanácsadást és az eddigi gondolkodást – olvasható a kutatók tanulmányában.
A kisgyermekek erőszakos viselkedése inkább genetikai okokkal függhet össze, kevésbé a környezetükben látott mintákkal – derült ki a Montreali Egyetem nagy szabású ikerkutatásából.
Nem törvényszerű, hogy nagyobb legyen egy nőnél a mellrák kockázata, ha a családjában halmozódik a betegség vagy egyes nőtagjainál kimutatták a mellrákgének jelenlétét - állapították meg amerikai kutatók.
Az korábban is ismert volt, hogy a koszorúér-betegségben szenvedők gyerekeinél nagyobb valószínűséggel alakul ki az...
A genetika nem a sorsot, hanem egy betegségre való hajlamot jelenti - hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem (SE) Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, aki az intézetében az asztmára hajlamosító génkombinációkkal kapcsolatos kutatásokról beszélt.