A Mol azóta azt közölte, hogy a szivárgás megszűnt, elkezdték a kárelhárítást.
Az elefántok a kormány szerint túlszaporodtak, ezért több a konfliktus az ember és a vadon élő állatok között. Az elefántok élelmezési célú levágása tehát kettős célt szolgál – állítják.
Stresszreakciót válthat ki a medúzákban, ha elér egy bizonyos szintet a víz üledékkoncentrációja, mindez pedig végső soron az elpusztulásukhoz is vezethet. Pedig a mélytengeri bányászatnál szinte elkerülhetetlen az üledék felkavarása.
A császárpingvineknek áprilistól januárig lenne szükségük arra, hogy stabil legyen a tengeri jég az Antarktisznál, különben veszélybe kerül a szaporodásuk.
Megállt a biológiai sokféleség növekedése az európai édesvizekben, ezért sürgős cselekvésre hívják fel a döntéshozók figyelmét.
Azt ugyan nem tudják, honnan szökött meg, de a rendőrség nagy erőkkel keresi.
Az állatra egy élő közvetítés közben akadtak rá a kutatók.
Az Alföldön számos erdőssztyepp-folt és kunhalom védi szigetként a hajdani élővilágot. Ezt a két erősen fragmentált – csak kis foltokban létező – élőhelytípust vizsgálták, és érdekes eredményekre jutottak hazai szakemberek.
Tizenegy évvel ezelőtt katasztrofális baleset rázta meg Fukusimát, amely egy nukleáris bomba sokszorosának megfelelő sugárzással mérgezte meg a vidéket, és egy életre alkalmatlan területet hagyott maga után. Most azonban úgy tűnik, hogy a természet utat tör magának. Az élővilág különleges alkalmazkodását egy tudósokból álló csapat vizsgálja, több száz kamerával és helyszíni felmérések segítségével kutatják a tiltott vidék élővilágát. Felfedezéseiket a Viasat Nature Fukushima – Természet a veszélyzónában című dokumentumfilmje mutatja be szombat este.
Egy új felfedezés arra világít rá, hogy a tengerek mélye tele lehet meglepetésekkel.
A hatalmas szemű és fehér szájú, illetve fogú cápa már nem élt, amikor kihúzták a vízből.
Az amerikai Stanford Egyetem tudósai arra voltak kíváncsiak, legfeljebb milyen nagy lehet a Földön egy állat.