Olyan dolog következik a magyar gazdaságban, ami még nemzetközi szinten is nagyon ritka: az államnak rengeteg pénzt kell kifizetnie heteken belül a nagy infláció alatt kiadott állampapírok után, miközben megtippelni is nehéz, mennyit fognak az emberek ebből visszatenni az államkasszába, vagy mennyire kezdenek el költekezni. Segítünk eligazodni, mi is jön.
A külföldi magánhitelezők által korábban vállalt kétéves moratórium augusztus elsején lejár, és egyelőre nem tudni, hogy van-e bennük akkora bizalom Kijev iránt, hogy megújítsák azt.
Gyakran képzeljük el úgy az államcsődöt, mint amiben tömegek nem jutnak hozzá a bankban tartott pénzükhöz, zavargásokba torkolló gigantikus tüntetések zajlanak, és minden megtakarítás elveszti az értékét, pedig valójában nem csak így nézhet ki, ha egy ország fizetésképtelenséget jelent. De akkor pontosan mit vesz észre az átlagember az államcsődből, és hogyan lehet ebből a helyzetből kikeveredni?
A Momentum európai parlamenti képviselője a 2017-es NOlimpia kampányt méltatta, amellyel a párt felhelyezte magát a politikai térképre.
Joe Biden elnök és Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus elnöke hétfőn folytatja megbeszéléseit az amerikai adósságplafonról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor június elseje lehet az államcsőd napja, amely Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint az egész világgazdaságot recesszióba sodorhatja.
A cél az, hogy az egyiptomiak ne dollárban őrizzék a pénzüket, pedig erre nagyon rászoktak a válság idején, amikor az egyiptomi font radikálisan leértékelődött, az infláció pedig meghaladta a 20 százalékot.
Sok aggasztó jel van a magyar gazdaság körül, még akkor is, ha több kifizetés miniszteri engedélyeztetése önmagában még nem jelent államcsődöt. A devizahiány azonban tartós, és a hitelezők is kockázatokkal számolnak – írja elemzésében az e heti HVG.
Az nem jelent államcsődöt, hogy a kormány kifizetési stopot rendelt el a kormányzati szférában, még akkor sem, ha emiatt egyes intézmények késedelmes fizetésbe esnek a beszállítói számláikkal. Fel sem merül, hogy Magyarország ne tudná vagy akarná fizetni a lejáró adósságait – ez jelentene államcsődöt. Ugyanakkor a megborult folyó fizetési mérleg miatt nagy szükség lenne devizabevételekre. A legjobb, ha a kormány minél gyorsabban meg tud állapodni az Európai Bizottsággal, egy jelentős devizakötvény-kibocsátáson most nagyon borsos felárat kellene kínálni.
Az ország energiaellátása és költségvetése körüli befektetői aggodalmak hatására tegnap nyolcéves csúcsra ugrott a magyar állam következő 5 évi csődje elleni piaci biztosítás ára.
A fizetésképtelenné vált országban folyamatosak a tüntetések, szombaton több ezren rohamozták meg az elnöki rezidenciát.