Több évtized után újra élénkül az űrverseny, a végső cél pedig, hogy a Holdon – és később akár a Marson is – tartósan jelen legyen az ember. Ennek azonban vannak fontos feltételei.
A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák – erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 tévécsatornán annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat.
Az űrügynökség repülőgépen működő teleszkópjával sikerült igazolni azt, amit korábban soha: vízmolekulákra bukkantak a Hold világos, napsütötte részén.
A Marsra sokáig nem megy még ember, így a különleges a Korolev-krátert is csak a műholdfelvételek alapján lehet vizsgálni. A tudósok azonban mindent elkövetnek, hogy ez a megfigyelés is élmény legyen.
Az Európai Űrügynökség űrszondája készítette azt a fotót, amely egy óriási, több mint 80 kilométer széles krátert ábrázol. Érdekessége, hogy nem üres, ugyanis jéggel van tele.