Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai egy korábban teljesen átlagos galaxis kapcsán arra figyeltek fel, hogy a központi magja, egy szupermasszív fekete lyuk ragyogni kezdett. Ilyesmire eddig nem volt példa.
Dán kutatók a James Webb űrteleszkóp segítségével olyan ősi galaxis formálódását pillantották meg, amely fényének nagy részét még elnyelte a galaxist körbevevő gázfelhő.
Rajendra Gupta, az Ottawai Egyetem fizikusa teljesen kiiktatná a kozmológiai egyenletből a sötét anyag fogalmát.
A NASA tudósai megtalálták az eddigi legnagyobb tömegű olyan exobolygót, amelynek sugara kisebb, mint a Föld sugarának kétszerese.
Ausztrál tudósok szerint a J0529-4351 kódjelű objektum 300–500 billiószor fényesebb lehet, mint a Nap, és minden nap elfogyaszt egy akkora csillagot, mint a miénk.
Az Európai Űrügynökség az eddigi legköltségesebb és legösszetettebb projektjét valósíthatja meg. Ez a LISA, amelynek keretében három műszert telepítenek az űrbe, hogy ott mérjék a gravitációs hullámokat.
Régóta vizsgálják a csillagászok, miként keletkezhetett a Naprendszer. Ezen lendítene egy nagyot a NASA a csillagközi por begyűjtésével és tanulmányozásával.
A GN-z11 kódjelű galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyuk viselkedése alapján úgy vélik, másként keletkezhetett, mint ahogy azt eredetileg várnák a kutatók egy ilyen ősi objektumtól.
A Max Planck Asztroifizikai Intézet kutatóit egy dal inspirálta arra, hogy megnézzék, mennyire volt helyes Stephen Hawking elmélete.
Pont kitakarja a Tejútrendszer az égbolt azon részét, amerre a galaxisunk halad. Hogy mi az, nem tudni, de az biztos, hogy hatalmas.
Újabb különleges felfedezést tett a James Webb űrteleszkóp (JWST), amint az univerzum múltját kutatta. A kanadai Victoria Egyetem tudósai szerint 1672 olyan galaxisra bukkantak vele, melyek eddigi ismereteink alapján nem is létezhettek volna.
A Napnál több százmilliárdszor fényesebb robbanás történt egy galaxisban, a fényessége azonban gyorsabban elhalványult, mint amire számítani lehetett.