Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket – derül ki abból a kutatásból, amelyet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpontja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai végeztek.
Nem tudni, pontosan hányan élnek az immár nyolcmilliárdos emberiségből városokban, mert országonként változó ennek a településformának a meghatározása. A definícióra azért is szükség lenne, mert a megapoliszokra kulcsszerep vár a jövőben.
Az évszázad végére a Föld lakosságának háromnegyede lehet kitéve a szélsőséges hőség és páratartalom okozta életveszélyes éghajlati viszonyoknak.
A világ településeinek lábnyomát térképezik fel a világűrből, a Földön lévő emberi települések fejlődéséről készülő legátfogóbb adatbázist az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ (DLR) a Google Earth Engine csoportjával együttműködve készíti.
Egyes állatfajok akár hetven százalékkal messzebbre is kénytelenek elvándorolni az emberi tevékenységek miatt.
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
A település maradványai egy útépítés során kerültek elő.
A világ több mint 1200 állatfaját fenyegeti a kihalás élőhelyeik több mint 90 százalékában egy új kutatás szerint.
Öt évvel ezelőtt indítottak egy projektet azért, hogy jobban megismerjék a tudósok a városi zajszennyezést, és megoldásokat dolgozzanak ki a csillapítására. Most önkénteseket várnak a programba.
Egy szennyvíztisztító is lehet szép, környezetbarát, illatos. A nehéz az ügyben az, hogy erről meg kell győzni a múltban rekedt megrendelőket. Egy ferencvárosi cég azonban hisz a jövőben.
Sok települést számításait húzták át a szigorú feltételek. A városaspiránsok sorsáról az e heti HVG-ben olvashat.