Nem jutnak dűlőre abban, mit jelent az, hogy „város”, és ebből gond lehet

Melyik a világ legnagyobb városa? Sermersooq. Nincs miért szégyenkezni, ha nem rémlik ennek a településnek a neve az iskolai földrajzórákról, hiszen csak 2009 óta létezik, Grönlandon található, és mindössze 23 ezer lakosa van. Nem is a lélekszám tekintetében csúcstartó, hanem a területe alapján: 531 900 négyzetkilométer a kiterjedése. A közel hat magyarországnyi „település” példáját részben „elrettentésként” említi a világ demográfiai adatait közérthető formában tálaló amerikai World Population Review, hogy rávilágítson, milyen nehéz egy ilyen nem túl bonyolultnak tűnő kérdésre választ adni. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy a „város” fogalmának nincs egységes meghatározása.

A napokban a nyolcmilliárdos lélekszámot átlépő emberiségnek már biztosan több mint a fele él – a sermersooqinál jóval sűrűbben lakott – városokban. Ekkora mértékű urbanizáció történelmi léptékkel viszonylag friss fejlemény, hiszen még 1800-ban is tízből kilenc embernek falun volt az otthona. Másfél évtizede azonban kiegyenlítődött ez az arány, nem utolsósorban azért, mert Indiában és Kínában az 1980-as évektől nagyon felgyorsult a városiasodás. A század közepére az előrejelzések szerint a világon átlagosan háromból több mint ketten lesznek városlakók. Legalábbis az ENSZ így kalkulál, de vannak, akik szerint ezen rég túl vagyunk.