A román iskolában a magyarok leginkább elnyomóként, gyarmatosítóként kerülnek szóba, a szlovák tankönyvekben pedig már a 19. században kitalált Bratislava névvel illetik a középkori Pozsonyt is – derül ki a HVG cikkéből.
“Eldobtam az agyam” – írta egy szülő néhány napja.
Miután a kormány úgy döntött, hogy újraszabja a tankönyvkínálatot, egyik botrány robbant ki a másik után. Sorozatban jelentek meg olyan könyvek, amelyeket látva nemcsak az akadémikusok, pedagógusok buktak ki, hanem a szülők is. Az idei tankönyveket nagyrészt már kiszállították az iskolákba, a hvg.hu munkatársa pedig elment megnézni, sikerült-e kijavítani azt, amin egy éve egy ország röhögött és/vagy dühöngött.
Ők ott sem voltak – sarkítva ez volt a vitatott történelem-tankönyv szerzőinek védekezése, amikor egy nemrég megrendezett szakmai vitán szembesültek a kritikai észrevételekkel. A múlt elferdítése persze nem csak az állami tankönyvekben érhető tetten: azt gyakran űzik a vezető politikusok is.
A 9-10. osztályosok új történelem-munkafüzetében a finnugor nyelvrokonságról szóló feladat forrásai egytől egyig sokszor cáfolt történelmi tévhitek.
A nyolcadikosok törikönyvében szereplő ábrán állampolgárok járulnak az urnákhoz. A diákoknak a szereplők külseje alapján kell eldönteniük, hogy milyen társadalmi réteghez tartoznak, illetve milyen településen élnek.
Elkészült a közös szlovák-magyar történelmi olvasókönyv, de kiadásához jelenleg hiányzik a politikai akarat - írja a Slovo című pozsonyi baloldali társadalompolitikai hetilap legújabb kiadásában.