Komoly önismeret kell egy szülőnek annak felismeréséhez, hogy az iskolai stresszeléssel csupán a saját kudarcait akarja a gyerekével helyrehozatni. Pedig a gyerek sikerei nem azon múlnak, hogy járatják-e háromévesen angolra. Hogy min, arról Csenki Laura, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermek klinikai szakpszichológusa beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban.
Erős teljesítménykényszer, személytelen vezetés és elérhetetlen üzleti tervek keseríthetik meg a dolgozók mindennapi életét a munkahelyükön. A legtöbben megpróbálják elviselni a nyomást, főleg ha a „van munkád vagy nincs munkád?” kérdéssel kénytelenek szembesülni. Felmerül azonban, mennyit nyerhetnek a cégek, ha nemcsak a teljesítmény kierőszakolására, hanem alkalmazottaik egészségi állapotára is odafigyelnek.
A 19. században bolondnak, de legalábbis sajnálatraméltónak, a 20. században természetellenesnek tartották, ha valaki nem akart gyereket. Napjainkban már elfogadott életformának, tudatos döntésnek tekinthető a gyermektelenség, s ezt a tényt a csökkenő születésszámok is jól jelzik. Az anyaság intézménye is megváltozott: az ösztönöket egyre inkább a teljesítménykényszer és a maximalizmus veszi át.