Az érintettek tiltakozása ellenére benne maradt ez a csomagban, ahogy az is, hogy ezentúl nem kell elmagyarázni a dolgozóknak a munkavédelmi szabályokat.
Keseregnek a magánnyugdíjpénztárak és a tagok, pedig érthetetlen okból, nem végzett alapos munkát a kormány, amely úgy tűnik, rá akarja tenni a kezét a megmaradt pénztárakban levő 205 milliárd forintra. A felállítandó 70 százalékos tagdíjfizetési küszöb önmagában piszok magas, de ezt mégis könnyen lehet teljesíteni, mert elég lenne akár csak havi pár forintot kérni minden pénztártagtól. A kasszák ezt azonban valamiért nem hangsúlyozzák.
Saját magán is eret vágna a Fidesz az új kampányfinanszírozási törvénnyel, amely 585 millióval kevesebb állami támogatást juttatna a kormányzó pártnak. Ám miután a törvénytervezet továbbra sem garantálja a pénzszerzés és a költés átláthatóságát, az új szabályok is megkerülhetők lesznek. Semmi sem tiltja például, hogy „közeli” civilek, vagy a kormány intézményei kampányoljanak a pártok helyett – közpénzből.
Kérdéses, kaphatnak-e teljes állami nyugdíjat azok, akik maradnak a magánnyugdíjpénztáraknál. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt állítja, mindenkinek teljes nyugdíj jár majd, a hatályos törvény szerint azonban ez nem így van.
Az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni – ezt állapítja meg a Stabilitás Pénztárszövetség elemzése, amely a 2012. január 1-jével hatályba lépett nyugdíjtörvények pénztárakra gyakorolt hatását vizsgálja. Ahhoz, hogy a pénztárak gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak önkéntes alapon tagdíjbefizetést kellene vállalniuk. Ennek mértéke a jelenlegi feltételek alapján tagonként átlagosan legalább havi 14 ezer forint, ennyi kell ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak.
Lettország nem tudja fizetni a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságából adódó költségeit - jelentette kedden a BNS balti hírügynökség.