Nem tetszik az alaptörvény értékrendje? Lassan jobban jár, ha a véleményét megtartja magának
Hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
Hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
Egy konzervatív YouTube-videós és egy politikus keresetet nyújtott be Minnesota állam ellen, mert szerintük az új, deepfake-et tiltó törvény valójában a szólásszabadságot korlátozza. Az ügyben most jött egy váratlan fordulat.
Nemcsak az internetről tüntetik el az esetről szóló információkat, de még a gyászolók virágait is elhordják a helyszínről.
A brazil Legfelsőbb Bíróság keddi közlése szerint az X minden olyan kérést teljesített, amit a bíróság korábban kifogásolt a platform működését illetően, ezért a szolgáltatók feloldhatják az oldal tilalmát.
Közelebb került a TikTok az USA-ban ahhoz, hogy betiltsák, mert az ellenséges Kína eszközének tekintik. De a világ több részén tizenévesek zaklatásáért, akár haláláért is felelősnek tartják a rövid videói révén amúgy globálisan rendkívül népszerű szolgáltatót.
A globális szólásszabadság kontra álhírirtás vita új helyszínen folytatódik. Az ausztrál jogszabály több moderációt ír elő, Musk nem ért egyet.
Kocsis Máté szerint a kommentelés Szlovákiában annyira elfajult, hogy a történtekig vezetett. Magyarországon ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő, ezért törvényjavaslatot sürget a kommentelők ellen.
A rendezvénynek alig találtak helyszínt a szervezők, majd a rendőrség is közbeavatkozott.
Egy brüsszeli civil szervezet karolta fel a nemzeti konzervatívok ügyét, és megtámadta a bíróságon a konferencia megtiltásáról szóló határozatot: a bíróság helyt adott a keresetnek, a belga alkotmányban foglalt szabad gyülekezés jogára hivatkozva.
Az Európai Parlament végleg rábólintott arra az új jogszabályra, amelyet az EU-s országokban működő média függetlenségének védelmére szántak. Majdhogynem triviális normákat foglalt írásba, azokat is főként ajánlásokként, de úgy tűnik, a magyar kormánynak már ez is több a soknál.
Az izraeli-palesztin háború megosztja az USA-ban élőket, ennek pedig az egyik leglátványosabb terepe az akadémiai világ, ahol tüntetéseken és nyilatkozat háborún túl fizikai atrocitások is előfordulnak. Amerikában a szólásszabadság olyan eszme, amelyet csak nagyon speciális esetekben lehet korlátozni, az egyetemektől most mégis minden oldal azt várná, hogy hallgattassa el az ellenfeleit. Ebből a csapdahelyzetből egyelőre nehezen látszik a kiút.
Nemcsak a világ politikusai szólalnak fel sorra az Izrael és a Hamász között dúló háború fejleményeivel kapcsolatban, hanem Gigi Hadidtól kezdve világhírű muszlim focistákon át Greta Thunbergig olvashatjuk hírességek közösségi médiás posztjait és nyilatkozatait a témában, utóbbiak a palesztinok mellett álltak ki. Olyat elég nehéz mondani mostanában, ami mindenkinek tetszene, még akkor is, ha a vérontást ítéli el valaki. De hol végződik a szimpla szolidaritás, hol kezdődik az elfogultság, aztán a gyűlöletbeszéd? És érvényesül-e mostanában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog?