A miskolci cigányok kiűzetésével végződő rasszista politika három évtizedét írta meg A nemzeti(-)szocialista Miskolc című könyvében az ott született, barakklakásból kiemelkedett tanító, ismert jogvédő, volt országgyűlési képviselő Horváth Aladár.
Új díler jelent meg a számozott utcák környékén, őt és egy társát is elfogták a rendőrök.
Már európai szintű szervezetek sem tudják rávenni Kriza Ákos fideszes miskolci polgármestert, hogy álljon le a nyomorfelszámolásnak álcázott kilakoltatásokkal. Az EBESZ kritikája után Kriza már világpolitikai párhuzamokat húz, és a migrációs válságot is belekeveri a történetbe.
Miskolc önkormányzatának ki kell dolgoznia az intézkedési terveket azok tekintetében is, akik már elköltöztek az úgynevezett számozott utcákból, és a kiköltöztetni szándékozott embereknek is megfelelő lakhatást kell biztosítaniuk a jogerős határozat szerint.
A DK-s Niedermüller kérte az igazságüggyel foglalkozó uniós biztos állásfoglalását a számozott utcák ügyében. Vera Jourová válaszából kiderült, hogy az Európai Bizottság már kapcsolatba lépett a magyar hatóságokkal, hogy megtudja: a miskolci intézkedések összhangban állnak-e a faji alapon történő megkülönböztetést tiltó uniós jogszabállyal.
A miskolci polgármester az ombudsmani döntés ellenére közölte, Miskolcon folytatódnak a hatósági ellenőrzések és a nyomortelepek felszámolása.
Pénteken ismertette döntését az ombudsmani hivatal a miskolci önkormányzat számozott utcákkal összefüggő gyakorlatával kapcsolatban: törvénytelennek, alkotmányellenesnek és jogsértőnek találták az intézkedéseket.
A miskolci számozott utcákban megemelte a lakbért az önkormányzat, erről pedig még csak nem is tájékoztatta az ott élőket.
A FAZ a miskolci számozott utcák lakóival kapcsolatban közölte tévesen, hogy a magyar kormány jár el a romákkal szemben, holott a helyi politika és adminisztráció.
A miskolci számozott utcák lakóinak kálváriája akkor kezdődött, amikor a város elhatározta, hogy a diósgyőri stadionberuházásra hivatkozva felszámolja a nyomortelepeket. Azok, akiknek határozatlan idejű lakásbérleti szerződésük van, számolhatnak valamiféle kompenzációval. A többiek potenciális hajléktalanok. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) kérelmére az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárást indított a hajléktalanná válással fenyegetett bérlők érdekében.