A közlekedési miniszter kijelölte a szolgáltatókat ellenőrző szervezetet
Lázár János csütörtök este megjelent rendelete a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft.-re bízza a feladatot.
Lázár János csütörtök este megjelent rendelete a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft.-re bízza a feladatot.
Idén már nem kötelező a távközlési szolgáltatóknak papíralapú telefonkönyvet megjelentetni – hívja fel a figyelmet az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hangalapú és online tudakozók, illetve a netes keresők és közösségi oldalak szinte teljesen megszüntették a vaskos kiadványok iránti keresletet.
A szolgáltatóközpontok tavaly is látványosan növekedtek.
A tavaszi lezárások, a nyári lazítás és a szeptemberi újabb szigorítás után pár hónapon belül negyedszer is új szabályokhoz kell alkalmazkodnia cégek tömegeinek. Ráadásul most már nemcsak a járványügyi szigorítás okoz bajokat, hanem az is, hogy egyre több cég érzi meg, az embereknek nincs túl sok elkölthető pénzük. Ágazatonként néztük át, hogyan sikerült átvészelni a március óta eltelt időt, és mire számíthatnak ezután.
Ősszel benyújtják azt a jogszabályt, amely szabályozza a nonprofit közműszolgáltatást. A tervek szerint csak a szemétszállítás, a víz- és a csatornaszolgáltatás tartozna a nem nyereségérdekelt szolgáltatások körébe – értesült a VS.hu.
A mérőórákkal kapcsolatos összes költség a cégeket terheli, a Főgáznál teljes fogyasztóvédelmi átvilágítást rendelnek el, az Elmű-Émász ügyében pedig teljes kivizsgálás jön – derült ki szerdán Giró-Szász András kormányszóvivő és Németh Szilárd rezsibiztos közös sajtótájékoztatóján. Az alapdíjról, illetve a fejlesztési feladatokról és a számlázással kapcsolatban felmerült problémákról egyelőre nincs döntés. Pedig a fenyegetőző kormányzati felvezető alapján mindenki erre számított.
Ahogy egyre több magyar vállal munkát, folytat tanulmányokat az Európai Unió valamelyik tagállamában, úgy gyakrabban vetődik fel a kérdés: vajon melyik államban lehet egészségbiztosításuk? Ennek rendszerét egy alapjaiban a 70-es évek óta létező uniós rendelet szabályozza: ott kell kezelni a pácienseket, ahol dolgoznak, és fizetik az adókat, járulékokat. Diákok esetében a külföldi oktatási intézmény biztosításának megléte/nem léte a meghatározó. A hazai rendszer a külföldön biztosítottakra úgy tekint, hogy akkor is külföldiek, ha magyar állampolgárok.
A miniszterelnök-helyettes egy interjúban azt mondta, a rezsicsökkentésben érintett szolgáltatók sajnálják az extraprofitjukat, de "el kell fogadniuk, hogy a magyar kormány számára viszont a magyar emberek érdeke az első".
A Fővárosi Törvényszék jogerősen hatályon kívül helyezte a villamosenergia-szolgáltatók ez évi díjait szabályozó MEH-határozatot. Ezzel még kínosabbá vált a miniszterelnök március 11-edikei parlamenti kirohanása az energiaszolgáltatók és a bíróság ellen. Az is kínos volt, amikor a bíró kérdésére a Magyar Energia Hivatal (MEH) képviselője magyarázta, hogyan határozták meg az új díjakat. Egyszerű: hasra ütéssel.
A legtöbb hazai szolgáltató új behajtási-követeléskezelési metodikát alkalmaz, mivel kritikán aluli szintre süllyedt a magyar lakosság banki-, telekommunikációs-, illetve közüzemidíj-fizetési hajlandósága.
Van-e olyan pont, s ha igen, mikor jön el, amikor Nyugat-Európának tényleg elege lesz Orbán Viktorból – ennek próbáltunk meg utánajárni az elmúlt napokban ismét komolyabbá váló nemzetközi kritikák, valamint a kormányfő nyilatkozatai nyomán. A jelek szerint egyelőre van még hova feszítenie a húrt a miniszterelnöknek.
Gyakorlatilag leállt a szolgáltatók által tavaly elindított okosmérő mintaprogram. A projekt idén januárban indult volna, a szükséges eszközök felszerelését a háztartásokban már el is kezdték, az egész rendszer gerincét adó informatikai hálózat viszont még nem épült ki. A rezsicsökkentés miatt pedig ennek nem is látják értelmét a szolgáltatók.