Orbán Brüsszel bábjának minősítette Magyar Pétert október 23-i megemlékezésén a Millenárison, és persze a ruhájáról sem feledkezett meg.
Vannak, akik az 1848-as honvédsereg 175 éve kivégzett vezetőit egy etnikailag sokszínű, tulajdonképpen nem is magyar társaságként szeretik beállítani, míg mások a vértanúk igaz magyarságát szeretik hangsúlyozni, még azokban az esetekben is, amikor ennek nyomát sem találni. Mit tudunk az Aradon kivégzett katonatisztek nemzeti identitásáról és hogyan illeszthetők bele szerbhorvátok, németek, illetve örmények a korszak magyarságképébe?
A XIX. századi magyar történelem tele van szinte valószínűtlenül fordulatos életutakkal, ilyen Petőfi Sándor közeli barátjáé, Egressy Gáboré is, aki a reformkori Pest-Buda egyik legfelkapottabb színészéből lett forradalmár, majd kormánybiztos, ezután gerillavezér a tavaszi hadjáratban. Ő volt az, aki 1849 nyarán kimozdította Petőfit a mezőberényi elvonulásából, hogy elkísérje Erdélybe, és ezt a költő tragikus sorsa miatt sosem bocsátotta meg magának. Mindezek ellenére alig egy évvel barátja halála után Egressy már az osztrák titkosrendőrség ügynökeként tevékenykedett, majd élete végén a magyarországi színészképzésben szerzett magának elévülhetetlen érdemeket.
A főpolgármester szerint „a hallgatás beismerés, a kiállás kötelesség”, és be kellett volna rendelni az orosz nagykövetet.
Petőfi ráérzett, hogyan kell tematizálni a magyarság aktuális problémáit, túldimenzionálni március 15. jelentőségét, és szót érteni azokkal, akiknek Széchenyi szövegei túl magasröptűek vagy szó szerint érthetetlenek voltak. Mit jelentett "nemzeti sztárnak" lenni egy olyan országban, ahol a lakosságnak csak pár százaléka olvasott irodalmat, az emberek túlnyomó többsége pedig nem is érezte magát magyarnak? Fónagy Zoltán történész elmondja, milyen korban és hogyan lett kulturális ikon Petőfi Sándorból.
Megnéztük, hogyan használja Orbán Viktor a Twittert, milyen képet közvetít itt magáról, és hogy miben különbözik ez a kommunikációja a már jól bejáratott facebookos vonaltól.
A magyar szabadságharcnak véget vető hadjáratban részt vevő lovagias, a magyarokkal szimpatizáló orosz katona képe az utóbbi kutatások fényében megkopott, és sok esetben derült ki róla, hogy a szovjet történészek eltorzították a valóságot. Így történt ez Losonc felgyújtásakor is, éppen úgy, ahogy azt a mostani háborúban is láthatjuk.
A „fülkeforradalom” utáni egyik első dolga volt az akkori újdonsült Orbán-kormánynak átterelni a magán-nyugdíjpénztári tagokat az állami rendszerbe. Az átvitt vagyont néhány év alatt felélte, s bár politikai nyilatkozatba foglalta, hogy az átlépő tagok pénze a saját számlájukon marad, ezt nem tartotta be.
Junckeréknek menniük kell, az Európai Bizottság hazudik a migránskártyákról, nagypénteken lazacot eszik – Németh Szilárd interjút adott a Magyar Hírlapnak.
Akinek viszont sok pénze volt, megérte pesti lakásba fektetnie.
A reformkort és az 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikus magyar filmeket lehet ingyenesen megtekinteni a Filmarchívum videómegosztó csatornáján péntektől vasárnapig.
1848-ban Bécs, ma Brüsszel akarja elvonni szuverenitásunk összetevőit, nyilatkozza Kásler Miklós Emmi-miniszter, aki szerint a magyarok a történelem során mindig csak békésen, törvényesen akartak változásokat.