Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent a Magyar Nemzetben a szabadkőművesség, a magyar történelem és a magyar kultúra kapcsolatáról. Ezek ihlették meg szerzőnket, ezekre reagál az alábbi véleménycikkben.
Drazen Jelenicet az igazságügyi miniszter szólította fel távozásra.
A Politikatörténeti Alapítvány és Intézet befogadja a rendezvényt.
Az egyik legnépszerűbb összeesküvés-elmélet több évszázados múltra tekint vissza, csakhogy egészen eltérő magyarázatokkal. Volt, aki a jakobinusokat, volt, aki a királypártiakat, volt, aki a bolsevikokat, ők a polgári ellenforradalmárokat látták a szabadkőművesek mögött. És persze sokan a zsidókat. Semjén konkrétan Soros Györgyöt.
Össze-vissza beszélt a rendőrségen az a japán férfi, aki 19 fogyatékost ölt meg Japánban.
A magyarok igazságáról, lemaradottságáról, valamint a helyzeten javítani próbáló értelmiségiek évszázados tragikomikumáról szól Péterfy Gergely új regénye, a Kitömött barbár. Ki volt az a néger, akit kitömtek és kiállítottak a bécsi múzeumban a 18. században? Miért gondolta Kazinczy, hogy a nyelv megújításával új világ építhető? Milyen szavakért kapkod ma az emlékezet nélküli munkásosztály és az elektrosokkon átesett parasztság? Interjú.
Egy titkos szabadkőműves páholyt is megvádoltak Bolíviában azzal, hogy a helyi oligarchák védelmében támogatta azt a terrorizmussal gyanúsított csoportot, amelyet az egy éve agyonlőtt Rózsa Flores Eduardo vezetett − írták a szerdai lapok.
Egy erényes kozmopolita és a magyar konzervatívok előfutárai az 1794 és 1825 közötti időszakban. Valaha egy oldalon álltak, a felvilágosodás hívei voltak, többen szabadkőművesek, a zsarnokság és a babonaság ellenfelei, de elsodródtak egymástól. Kazinczy Ferenc megmaradt haladárnak, míg a forradalomellenes röpiratok szerzői a status quo pártjára álltak.