A Vörös-erdő területén – ami a csernobili tiltott zóna legszennyezettebb része – az ukrán drónfelvételek alapján lövészárkokat ástak az orosz katonák.
Egy friss kutatás szerint a csernobili szülők szervezetét ért sugárzás nem terjedt át a később fogant gyermekekre.
Nekik nem szóltak, hogy nukleáris baleset sérültjeit viszik a kórházba. Most a megyei önkormányzat bejelentette, minden rendben. Persze ennek nem könnyű hinni, miután az orosz hatóságok a csernobilihez hasonló módon igyekeztek titkolózni a Roszatom nukleáris balesetével kapcsolatban.
Most először küldtek be egy robotot a 2011-es balesetben károsodott fukusimai atomerőmű 2-es blokkjába. A gép nem bírta sokáig.
Volt, aki az osztrák tévéből értesült róla, mások külföldi hírügynökségek híreiből tudták meg, hogy radioaktív szennyezett felhőzet érte el Magyarországot 1986. április 26. után. De volt, akinek jódérzékeny családtagja érezte úgy, „valami van a levegőben”. Az MSZMP vezetői pedig, mintha mi sem történt volna, a május 1-jei felvonulást propagálták. Miután felhívást tettünk közzé, olvasóink elküldték saját történetüket a csernobili katasztrófát követő napokról.
Egy új vérvizsgálattal 24 órán belül megjósolható lehet, hogy szenvedett-e halálos sugárfertőzést, akit a fukusimaihoz hasonló nukleáris balesetekből eredő sugárzás ért. Az új módszert egyelőre egereken próbálták ki.
Egy magyar kutatóorvos és csapata olyan anyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárfertőzés után is képes kezelni a sugárbetegséget.
Sugárveszélynek volt kitéve 13 munkás egy új-mexikói föld alatti atomtemetőben a szerdán nyilvánosságra hozott első vizsgálati eredmények szerint.
Megtalálták az ellopott sugárzó anyagot Mexikóban, a tolvajok azonban sugárfertőzést kaphattak.
Miközben Tokióban 2020-ra olimpiát szerveznek, és a japán kormány nemzetközi segítséget kért a fukusimai nukleáris katasztrófa megoldhatóságához, az orvosoknak megtilthatták, hogy hivatalosan jelentsék a sugárfertőzés egyértelmű jeleit.
Francia-Polinézia teljes szigetvilága ki volt téve a sugárveszélynek az 1966 és 1974 között végzett francia atomkísérletek idején – derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket a francia hadsereg hozott nyilvánosságra, a Le Parisien című francia napilap pedig ismertetett.
Cáfolta a Belgrád déli peremén levő Vinca atomkutató intézet vezetője, Jagos Raicevic pénteken, hogy a létesítmény néhány alkalmazottja nagy sugárterhelést kapott egy kísérlet során, amint arról a sajtó korábban beszámolt.