Európa legnagyobb gazdasága ugyan megelőzte Japánt, és a harmadik helyre lépett elő az USA és Kína mögött, de a kilátásai nem jók, mert strukturális gondok miatt a növekedésnek hiányoznak az alapfeltételei.
A kereslet stabilizálódása az árak csökkenéseket is hozta egyúttal.
A magyarok 37%-a mondja, hogy mindenen spórol, amin csak teheti.
A tavalyinál viszont így is többet kell fizetni.
Stagnálnak az árak a piacon, a kiadó lakások száma pedig nőtt. A fővárosban az átlagos bérleti díj 200 ezer forinton állt meg.
Az sem lesz alacsony, 7,6 százalékot várnak 2023-ra. De idénre még többet, 11,7 százalékost. Recessziót a Bankholding nem vár, de a második félévben közel kerülhetünk a gazdasági stagnáláshoz.
Enyhe csökkenés csupán a Budapest környéki települések közös mintájában volt kimutatható.
A fővárosban átlagosan 130 ezer forintba kerül egy havi albérletdíj, ez 20 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Nehéz idők előtt áll a német ipar, a világkereskedelmi ellentétek éleződése és egy megegyezés nélküli Brexit esetén akár még a német gazdaság stagnálásával is számolni kell Dieter Kempf, a BDI német iparszövetség elnöke szerint.
Kecskeméten, Makón és Szombathelyen is elbocsátások kezdődtek, igaz, egyelőre nem tömegesen küldik el a munkásokat.
Illiberális stagnálás - ezt a vitára ingerlő címet adta tanulmányának Joseph Stiglitz, akit régebben gyakran prófétaként idéztek az unortodox eszmék hívei.
A legnagyobb havi növekedést Dánia, Lengyelország és Románia érte el áprilisban.