Különféle rádiójeleket már többször befogtak a kutatók, de ami az Abell 3266 környékéről érkezett, azt egyelőre megérteni sem sikerült.
Ausztrál csillagászok egy egyelőre semmihez nem fogható rádiójelet fogtak be. Az űrből jött, és nagyon-nagyon messziről.
A Sydney-i Egyetem kutatói még 2020 végén találtak egy furcsa rádiójelet, aminek forrását a számítógép sem tudta beazonosítani.
A Proxima Centauri felől 2019-ben fogtak be egy zavaros, érdekesnek tűnő jelet. Amit, úgy tűnik, igazából saját magunk okoztunk.
Kiderült pár részlet arról a különös rádiójelről, ami a Naphoz legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri felől érkezett. Nagy valószínűséggel nem egy idegen civilizáció küldte.
A Földtől körülbelül 4,2 fényévre lévő, a Proxima Centauri közeléből érkezett rádiójelet fogtak be csillagászok, akik a fejlett földönkívüli intelligencia után kutatnak.
A gyors rádiókitöréseket azért is nagyon nehéz megfigyelniük a tudósoknak, mert viszonylag rövid ideig tartanak. Van azonban egy, amely nagyjából 90-67 napos ciklusban ismétlődik.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai egy olyan, 500 millió fényévre lévő forrást találtak, amely 4 napon át sugároz rádiójeleket, majd 12 napra elhallgat. Az 500 napos megfigyelés alatt végig tartotta a menetrendet.
Az eddigi legközelebbi gyors rádiókitörést és annak forrását sikerült azonosítaniuk a szakembereknek az európai rádióteleszkópok hálózatával. Az eredmény több okból is érdekes.
Komoly felfedezés tartja lázban a CHIME nevű kanadai teleszkópot használó csillagászcsapatot, ugyanis a Tejútrendszeren kívülről érkező rádiójeleket sikerült befogniuk. Mostanra az is kiderült, hogy a jel nagyon sokat utazott, mire elért hozzánk.
A rádiókitörések észlelése fontos sarokpontja lehet a földön kívüli intelligencia keresésének. A jelek szerint mesterséges intelligenciára alapuló megoldásokkal ezen a területen is előreléphet a tudomány.
A kutatók nem tudják, hogy honnan és miért érkeznek, korábban is észleletek hasonlót.