Fontos és sürgős változásokat vezetne be a Belügyminisztérium az egészségügyben. A társadalmi egyeztetés is elmaradt. A Magyar Orvosi Kamara szerint ez így életveszélyes. Megnéztük, hogy az eddig nyilvánosságra került tervek alapján a beteg számára hogyan változna az ellátás, mik a javaslat pozitívumai, illetve negatívumai.
A házi-, gyermek- és fogorvosok 90 százaléka csatlakozott már a praxisközösségekhez, az új rendszerből azonban a betegek alig érzékelnek valamit. Szűrővizsgálatok vannak ugyan, de reumatológushoz, kardiológushoz vagy neurológushoz ugyanúgy a szakrendelésen kell sorba állni. Holott a feladatok egy részét a második szakvizsgával rendelkező háziorvosok is el tudnák látni. A lehetőség megvan, a pénz viszont nincs, így nem történik semmi. Az érintettekkel folytatott beszélgetésből úgy tűnik, a pénz nem is oldana meg mindent.
A háziorvosi praxisok közül 648, a fogorvosi praxisoknál 280 volt betöltetlen júliusban.
Az éjjel megjelent kormányrendelet szerint nem kötelező belépni ezekbe a közösségekbe, de sokkal kevesebb pénzhez jut, aki megőrzi az önállóságát.
Levelet írt a Magyar Orvosi Kamara Kásler Miklósnak és Pintér Sándornak is, hogy tisztázzák a béremelés kérdését. Szerintük Gulyás Gergely miniszter csütörtöki bejelentése ellentmond az orvosok béremelését meghatározó tavaly év végi kormányrendeletnek. A háziorvosok közül viszont van, aki örül a Gulyás által említett, és a béremelés feltételéül szabott praxisközösségnek, mert jó tapasztalatai vannak. Más arra figyelmeztet, hogy ez nem mindenütt lesz működőképes.
Hamarosan a fogorvosok is be tudnak csatlakozni a közösségekbe.
Bár a minisztérium szerint a házi gyerekorvosok megalapozatlanul aggódnak, az egyesületük elnöke szerint hosszú távon többet ronthat a helyzeten a rendszer átalakítása.
Van olyan település, ahol már tizenöt éve nincs háziorvos.