Értékrendben 2010 óta távolodunk az uniótól, amelyből még akkor sem lenne szabad kilépnünk, ha az ország nettó befizetővé válna. Tévedés, hogy a keleti orientáció alternatíva – állítja Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója.
Véget vetne Brüsszel a Google, a Facebook, az Amazon és társaik pöffeszkedésének Európában, és megpróbálná visszaadni a puszta fejőstehénként kezelt, egyszeri felhasználók kezébe az irányítást, legyen szó a személyes adataink védelméről vagy akár a választásunk valódi szabadságáról az appboltokban. A digitális piacokról szóló jogszabály esélyt adna a kis techcégeknek is, hogy a mamutok mellett labdába rúghassanak, nem csoda, hogy a nagyok kézzel-lábbal tiltakoznak ellene. Ezt jövő márciusig tehetik meg, aztán, aki nem az új szabályoknak megfelelően játszik, most már tényleg súlyos büntetéseket kap a nyakába.
Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt. A miniszterelnök az évek során rengeteg területen intézkedett így – felidézzük a legemlékezetesebb GVH-elpöcköléseket.
Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága egyhangúlag elfogadta azt az anyagot, amely a harmadik országokból érkező támogatások átláthatóságára vonatkozik. Ez az Európai Bizottság javaslatával függ össze, amelynek célja, hogy a piactorzító, állami támogatásokat kiküszöböljék az uniós piacról.
Egy olyan jogszabály tárgyalást kezdik meg az EU-ban, amely alapján például az állami támogatást élvező kínai cégek által megnyert nagy értékű közbeszerzéseket az Európai Bizottság leállíthatja. A cél a belső piac védelme.
Üljünk be egy wellness szálló szaunájába, és gondolkodjunk el azon, hogy mire és hogyan is költi el Magyarország a részben a német buszsofőrök adójából összedobott uniós támogatásokat. Ki nyer és ki veszít?