Meglepő következménye van a középkori pestisnek a mai ember szájában
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
A londoni Francis Crick Intézet kutatóinak 4000 éves bronzkori sírokban fekvő maradványokból sikerült kimutatni a Yersinia pestis (Pasteurella pestis) jelenlétét.
Az amerikai kutatók 206 csontváz fogazatából vett DNS-mintát vizsgáltak meg, és kiderült, hogy a pestisjárvány az eddigi legerősebb szelekció volt az emberiség történetében.
A középkori Fekete Halál az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében becslések szerint 75-200 millió ember halt meg Európában.
A különböző karakterek bőrébe egyszerre bújó nagymester a Netflix őrült minisorozatában fog brillírozni.
A himlő kivételével a történelem során egyetlen járvány kórokozója sem tűnt el, és kevés pandémia ért véget hirtelen, inkább a lassú elmúlása a jellemző.
Hosszú járványra számíthatunk – állította Vargha Dóra tavaly tavasszal. Igaza lett. A járványtörténész a mostani pandémia és a korábbiak közötti hasonlóságokról, valamint arról beszélt, eljöhet-e a Covid-mentes világ.
A betegséget okozó baktérium nyomát egy 5 ezer éve elhunyt ember maradványában mutatták ki. A genetikai elemzés szerint ez a törzs nem volt annyira fertőző.
Három és fél évszázaddal ezelőtt, 1665-ben egy pusztító járvány söpört végig Anglián, amely csak Londonban a lakosság negyedét, 100 ezer áldozatot követelt. De vajon hogyan védekeztek akkor, hogyan kezelték a betegeket és milyen óvintézkedéseket vezettek be? És párhuzamba hozhatók-e ezek a mai megoldásokkal? Vasárnap este 21 órakor a Viasat History Járvány: A nagy pestis című háromrészes dokumentumfilmje ennek jár utána.
Óvatlan mozdulat a vakcinakísérletnél a szer tesztelését nem kiváró felettesek kedvéért, és máris terjedt a pestis Moszkvában, 1939-ben. A Magyarországon jól ismert szerző nem pusztán fikciót írt, pályáját genetikusként kezdte, kutatóként kollégájától hallotta a hátborzongató történetet.
Reneszánszát élik a 16. században létesített apró ablakok a firenzei házfalakban.
A betegség orvosi segítség nélkül 24 órán belül halálos lehet.