Meghalt Dózsa Imre, Kossuth-díjas táncművész
A Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze pénteken, életének 83. évében elhunyt.
A Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze pénteken, életének 83. évében elhunyt.
A kiegyezés utáni időszak hatalmas kulturális és urbanisztikai feltámadásának csúcspontja volt a Magyar Királyi Operaház megnyitása 140 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én. Két élő ember életnagyságú szobra várta a megnyitó fenemód előkelő közönségét. Az egyik a főzeneigazgatóé, Erkel Ferencé volt, a másik Liszt Ferencé, akinek a művét viszont kicenzúrázták az ünnepi előadásból. A megnyitón így ő csak szoborként jelent meg. Az ünnep a nézőtéren fényes volt és sikeres, azon kívül viszont véresen botrányos.
Hétvégén befejeződött a tesztüzem, a végleges látogatási rendet pár héten belül alakítják ki.
Az Operaház közölte, azért kellett bevezetni az intézkedést, mert a sztrájkmegállapodás miatt megnövekedtek a költségeik.
Sosem volt szempont, hogy ki sztrájkolt az Operában – mondta az intézmény vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Az opera-énekesnő is indult az igazgatói pályázaton, ami nem csak azért viselte meg, mert nem ő nyert.
Két részletben kapnak összesen 30 százalékos béremelést a dolgozók, a vasárnapi Don Giovanni és Máté-passió már teljes felállásban lesz látható és hallható.
Csütörtökre eszkalálódott a helyzet az Operában, miután az intézmény zenészei az aznap esti teljes Don Giovanni-előadás idejére megtagadták a munkát. Állítólag Ókovács Szilveszter főigazgató végül az öltözőjükben kereste fel a zenészeket, ahol sikerült valamiféle szóbeli megállapodásra jutni.
Szerdán az Operaházban a Hunyadi Lászlót már zenekar nélkül játszották, és a csütörtök esti Don Giovanni is zene nélkül ment le.
A nagy botrányt kavart büfét is a nézők figyelmébe ajánlotta.
A műszaki dolgozók is sztrájkba léptek.
A főigazgató egy belső levélben azt írta, „aki nem elégedett az Operával, kicsit nézzen körbe máshol”.