A londoni miniszterelnöki hivatal által szerda este ismertetett közös nyilatkozat - amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Bahrein, Belgium, Dánia és Hollandia kormánya írt alá - felszólítja a húszikat a vörös-tengeri támadások azonnali leállítására.
A németek jelképes megleckéztetésében kiélték bosszúvágyukat a franciák, a Párizs-környéki békék többi aláírási ceremóniája – köztük a trianoni – inkább egyforma szenvtelenségével tűnt ki. A nagyhatalmak vezetői a versailles-i aláírás után még ünnepeltek is, a másik négy szerződéskötést viszont néhány perc alatt elintézték.
Mozgalmas volt az elmúlt ezer év.
Ismét napirendre került a Szerbiából 2008-ban kiszakadt, albán többségű Koszovó felosztása, s most úgy tűnik – olvasható az e heti HVG-ben –, a nagyhatalmak a korábbiakkal ellentétben már nem utasítják el a Szerbia és Koszovó közötti területcserét.
A történet, a harc időszámításunk után 1-ben indult. Akkor, amikor az emberiségnek még nem álltak rendelkezésére a ma embere által használt térképek. Grafikonok pedig végképp nem.
A nagyhatalmak zsírozták le, nekünk pedig ölünkbe hullott a rendszerváltás – véli Spiró György, aki szerint ez az egyik oka, hogy az elmúlt 25 évet nem is érezzük magunkénak. Az író szerint térségünket, „Európa perifériáját, ütközőzónáját, olykor senki földjét” egyben érdemes vizsgálni. A hvg.hu új sorozata épp így tesz: A napfény íze a kelet-európai rendszerváltásokat dolgozza fel neves magyar, lengyel, román, egykori NDK-s és csehszlovák civilek megkérdezésével.
Telefonos konferenciabeszélgetésen egyeztettek vasárnap hajnalban a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-as csoport pénzügyminiszter-helyettesei az elmúlt héten tapasztalt pénzpiaci nyugtalanságok miatt. Később a francia elnök és a német kancellár közös közleményt adott ki.
Alig burkoltan megfenyegette kedden Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök az iráni atomprogramról tárgyaló nagyhatalmakat.