Az egyiptomi elnök már tervezi a következő szakaszokat, az elsőben elkészült egy 70 emeletes toronyház, egy öttermes operaház, egy óriási mecset, a Közel-Kelet legnagyobb katedrálisa és 1200 család lakhatására alkalmas lakások is.
Vasútépítések, gátak és gigantikus informatikai reformok is óriási költségnövekedést tudnak produkálni menet közben szerte a világon, de mindez eltörpül amellett, ahogyan a sportesemények ára elszáll az első tervek bemutatása és a rendezés között. Közgazdászok arra is megtalálták a választ, miért épp a sportnál látunk ilyen extrém áremelkedést, és azt is megmérték, máshol hogyan szállnak el a költségek.
Ha már adócsökkentést nem tud ajánlani a kormány a befektetőknek, a munkavállalói jogok megnyirbálásával próbálja idecsábítani őket.
Évek óta nem osztott ki olyan kevés munkahelyteremtési támogatást a kormány, mint 2020-ban. Kiemelkedően nagy projekt nem volt, de az egy munkahelyre jutó átlagos támogatás összege nőtt. A legtöbb pénzt szokás szerint multik kapták, a magyarok közül kiemelhető Rhimkulov Ruszlan Új Selyemútra épülő logisztikai központja.
„Ami elromolhat, az el is romlik” – ezt a mondatot az is ismeri, aki nem olvasta Murphy törvénykönyvét. Arthur Bloch könyvsorozata műszaki emberek humorából indult el, aztán jöttek a közgazdászok, és rájöttek, hogy az írások sok része nemcsak vicces, hanem igaz is.
Márpedig ennyibe kerülhet a létrehozásuk.
Évtizedek óta átverik a közvéleményt a megaprojektek tervezői és a politikusok, amikor alacsony árat és gyors munkát ígérnek. A magyar nagyberuházások ebben már biztosan beérték a nyugati szintet.
Átlagosan ötszörösére drágul egy nagyberuházás, mire a végére érnek. A Margit híd árának emelkedése verhetetlen, de a vizes vb költsége már most jobban elszállt, mint annak idején a 4-es metróé. Kiveséztük a magyar gigaberuházások elmaradhatatlan kísérőjét: a menet közben elrohanó árakat.
Olimpiát rendeznénk, pedig egy nagyberuházást sem tudunk normálisan összehozni.
Még nem kezdődött el a fellendülés az építőipari magánberuházások terén, az építőipari növekedés továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális beruházásoknak köszönhető az MTI által megkérdezett szakértők szerint.
Az LMP szerint nem szabad elfelejteni, hogy többszöri "MSZP-Fidesz-összeborulás" miatt lehet ma is átláthatatlanul, háttéralkuk után, pontos hatástanulmányok nélkül dönteni nagyberuházások létesítéséről, sokmilliárdos támogatásokról.
Egy időre, Kóka János égisze alatt különösen, a hazai nagyberuházások finanszírozását előszeretettel végezték PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban. A 20-25 évre kötött, és még 2010 tavaszán is sorozatban engedélyezett szerződések jelentős terhet róttak a mindenkori kormányokra. A fejlesztési minisztériumban külön államtitkárság foglalkozik a 2003 és 2010 közötti PPP szerződések felülvizsgálatával. Vezetőjük Hegmanné Nemes Sára, őt kérdeztük a felülvizsgálat eddigi eredményeiről.