Gyártása egyre fejlettebb, de nagyon kevés helyen kapható, és nem látszik egyértelműen a környezetvédelmi hatása. A magyar kormány az EU-ban az elsők között hozna törvényt a hagyományos hústermelés védelmére. Van oka ezt a műhústól félteni? És mi van a mesterséges egérhússal?
A dél-koreai kutatók által létrehozott műhús ugyan emberi fogyasztásra nem alkalmas, a hús ízét egy ízvegyület segítségével alkották újra.
Nagy István Olaszország példáját követné a kérdésben.
A Coldiretti kistermelői szövetség szólalt fel először ellene.
Végre eljött az idő, amikor nemcsak kutyák ehetnek csontot, hanem emberek is. Egy vegán húsgyár – a műbélszín és műhátszín után – most kezdte árulni a növényi alapú oldalast, amelyben nem pusztán a látvány, illetve a szó szoros értelmében vett kézzelfoghatóság kedvéért vannak a megszokott csontok, hanem mert el is ropogtathatók.
Szingapúr után az Amerikai Egyesült Államokban is lehet majd laboratóriumban növesztett csirkehúst fogyasztani, miután két cég is beszerzett minden szükséges engedélyt ehhez.
Mégsem a laborhús fogja megmenteni a Földet?
Nem az ízükkel, inkább a textúrájukkal van baj a jelenleg elérhető növényi hamburgerpogácsáknak, állítja a Meat. The End („Hús. Itt a vége”) nevű izraeli cég.
Különleges műhúst készített az ausztrál Vow, egészen konkrétan a kihalt mamutét alkották meg egy húsgolyó formájában – azt azonban nem tudni, hogyan reagálna rá az emberi immunrendszer, így egyelőre senki nem ízlelte meg a végeredményt.
Van, akiből ezt hozza ki a kampányhajrá.
3D-nyomtatott műhússal készül betörni a piacra egy izraeli startup. A Redefine Meat (Hús Újragondolva) cég nemcsak arra ügyel, hogy a terméküknek húsíze legyen, a kinézete és a textúrája is igyekszik mindenben az igazit imitálni. A Deutsche Welle riportja.
Az eddig létrehozott, egyes ingereket felismerő robotkarokhoz képességein túllépve az amerikai Cornell Egyetem tudósai egy olyan univerzális eszközt alkottak, amely képes azonosítani az érintést, a nyomást, a hőhatásokat vagy akár a vágásokat is.