Mikor új munkahelyet talál az ember, nem a jogi részletekkel foglalkozik elsősorban, hanem a mindennapi részletekkel, pedig nem mindegy, hogy mi van a papírokban.
A kórház szerint rémhírkeltés nyilvánosságra hozni a dolgozók tiltakozó levelét.
Bár veszélyhelyzet idején tilos felmondaniuk az egészségügyi alkalmazottaknak, ha nem írják alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, március elsejétől már be sem mehetnek dolgozni.
A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint a szakdolgozók egy része fontolgatja, hogy előbb-utóbb elhagyja az állami egészségügyet.
Az állásukat elvesztők nem jelennek meg azonnal a statisztikákban, a számokat befolyásolja az is, hogy az ingázók hova vannak bejelentve, vagy hogy hány egyéni vállalkozó regisztrálja munkanélküliként magát.
A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi, hogy újragondolják a dolgozók foglalkoztatási jogviszonyát – erre mutatott be példákat az Adózóna.
Az év végén lejár a megállapodás, a Vasútegészségügyi Nonprofit Kft.-nél már módosítják a munkaszerződéseket.
Tavaly az EU 15 és 64 év közötti lakosságának 14,1 százaléka dolgozott határozott idejű munkaszerződéssel. Itthon nemigen jellemző ez a foglalkoztatási forma – derül ki az Eurostat friss adataiból.
A szingapúri modellt javasolja az Európai Unió tagállamainak Branko Milanovic közgazdász, aki a Social Europe című baloldali portálnak írta meg a javaslatát. Szingapúr a sikeres felzárkózás mintapéldája mindenütt a világon, hiszen az egy főre jutó GDP-je ma már megközelíti az Egyesült Államok szintjét. Dúsgazdag állam egy szegény régióban.
A munkába lépő fiatalok 87%-a határozott idejű szerződéssel kezdte meg pályafutását tavaly Franciaországban, ahol ez valóságos forradalmat jelent a munkaerőpiacon.
Majd ezer szakszervezet működik az országban, ám a munkavállalók alig 10 százaléka szakszervezeti tag, még ennél is kevesebb a versenyszférában, ahol pedig jóval nagyobb a kiszolgáltatottság. Az utóbbi két év béremelései például sok helyen elolvadtak, ezzel sem a kormány, sem az érdekvédők nem kezdenek semmit.
Magyarországon arányaiban több mint kétszer annyi embert érint, mint Ausztriában.